Logo
Print this page

Egy kiskapu becsukódott – a probléma maradt

Rate this item
(0 votes)

Pár héttel a nyári bölcsőde, óvoda és iskola szünetek előtt új büntetőjogi tényállás született: „visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással”. Betegnek és orvosnak egyaránt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ez már régen szükség lett volna, csakhogy: Meddig is tart a szünidő? A kicsiknek, akik még nem táborképesek átlag öt hét. Teljes családban, ha mindkét szülőnek van munkahelye, továbbá ha több gyermekük és akkora szerencséjük is van, hogy egyszerre zár óvoda és bölcsőde, csak egy-két hetet kell kisakkozni ügyeletes gyermekintézményekkel, nagyszülők, rokonok segítségével stb. Legfeljebb nem mennek együtt nyaralni apa, anya gyerekek… Jót tesz a családi életnek. A válasz még a múlt évben is az volt: „Menjen táppénzbe, aki másképp nem tudja megoldani”. Ez bizony eddig sem volt rendben, de főleg a magányos szülőknek néha nem volt más lehetőségük, mint valamit füllenteni, hogy a betegnek nyilvánított gyerekkel otthon lehessenek. Más gondozotti körrel kapcsolatban senkinek sem jut eszébe, hogy nyárra például egy idősek napközije, klubja bezárjon. Pedig ott cselekvőképes, általában egyedül közlekedő öregek ebédeltetését és napközbeni programját biztosítják. Elvégre nyáron is kell ebédelni és elkél a gondozó segítsége is. Miért kell akkor a teljesen önállótlan, gyakran otthon nagy szegénységben élő kisgyermekek előtt bezárni az ajtót? Vannak önkormányzatok, ahol helyi rendeletben szabályozva csak a szünet felét tölthetik más bölcsődében-óvodában. Mi értelme így a szociális alapú gyermekintézményi elhelyezésnek? Mi értelme a beszoktatásnak, ha nyáron minden átmenet nélkül a kicsit valami idegen helyre teszik be? Érték a gyermek testi lelki jól léte, szüleinek, főleg édesanyjának nyugodt munkája, vagy sem?

Illusztráció, forrása: dreamstime.com

Édua Infomédia