Pénteken lépett életbe a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) rendelete, amely újabb 173 épületet nyilvánított védetté az országban, köztük a MÁV 10. kerületi Északi Járműjavító épületét. 

A Wikipédia szerint az Északi Főműhely nemcsak a MÁV, hanem egész Magyarország egyik legnagyobb legfontosabb vasúti műhelye, járműjavítója volt, ahol 1872-ben kezdödött meg a járműgyártás. Az üzem 1890-ben kapta az Északi Főműhely elnevezést, ami arra utalt, hogy elsősorban az ország északi területéről hozták ide javítani a járműveket. A századfordulóra a főműhely Budapest egyik legnagyobb üzemévé vált. A közelben vasutas-lakótelep és és négyosztályos elemi iskola is létesült.

A két világháború között folytatódott az Északi Főműhely fejlesztése. 1930-tól a villamos mozdonyok- és motorkocsik javítása is az Északi Főműhely feladata lett. A főműhely létszáma 1944-re 2 467 fő fizikai és 189 fő igazgatási dolgozó volt. 

A II. világháború harci cselekményei, köztük a bombatámadások miatt az üzem épületeinek nagy része megsemmisült vagy megsérült. Ennek ellenére a háború után szinte azonnal újraindult a javítási tevékenység és megkezdődött az üzem újjáépítése is. 1949-ben az üzemet önálló vállalattá alakították át, neve MÁV Északi Járóműjavító Nemzeti Vállalat lett. Az 1960-as évek végére az üzem létszáma megközelítette a 3400 főt.

A MÁV Északi Járműjavító 1992. végén 100%-os MÁV-tulajdonú kft-vé alakult át. A vasúti javítási tevékenység csökkenése miatt már hosszú évek óta a legtöbb járműjavító alacsony kapacitás-kihasználással működött. 2009. év végével az Északi telephelyen végleg megszűnt a vasútijármű-javítás. Gépeinek és dolgozóinak legnagyobb részét Szolnokra helyezték át.

Akit érdekel a 142 évet megélt Északi Járműjavító, az látogassa meg a gyár bezárását gyászoló honlapot EZEN a linken, vagy olvassa el a Wikipédia vonatkozó szószedetét.