Kőbányai Közösségi Hírlap

Idén Budapest ad otthont a közép-európai műszaki múzeumok találkozójának

Idén a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szervezi a Közép-Európai Műszaki Múzeumok Szövetségének találkozóját. Az eseményt szeptember 18. és 20. között rendezik meg Budapesten, a Kőbányai úti Északi Járműjavítóban.

A Közép-Európai Műszaki Múzeumok Szövetségének (MUT - Central European Union of Technical Museums) 30. találkozóját a Visegrádi Együttműködés minden tagjával és több más ország képviselőinek részvételével rendezik meg a Közlekedési Múzeum leendő otthonában - közölték a szervezők az MTI-vel pénteken.

A konferenciát Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum  főigazgató nyitja meg, ezt követően Horváth Csaba és Zsigmond Gábor főigazgató-helyettesek bemutatják az Új Magyar Közlekedési Múzeum projektet a nemzetközi szakembereknek.

A Műszaki és közlekedési múzeumok jövője Közép-Európában - hálózatok, megújulás, ipari örökség cím köré épülő, a pandémiás helyzet miatt három év után most először megrendezett MUT-találkozón múzeumvezetők, vezető muzeológusok, kurátorok, múzeumpedagógiai szakemberek tartanak előadást és vitatják meg a múzeumok előtt álló kihívásokat, az arra adott 21. századi válaszokat a térségben.

A témakörökben számos előadást és bemutatót tartanak Lengyelország, Szerbia, Csehország, Szlovénia és Szlovákia legjelentősebb műszaki múzeumainak vezetői. Eközben pedig megismerik az új Közlekedési Múzeum projektjét, a beruházás helyszínét és a leendő új állandó kiállítás terveit. 

A közlemény szerint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum alapító tagként 1991 óta vesz részt a MUT munkájában. A szervezet kifejezetten a közép-európai műszaki múzeumok fórumaként jött létre 30 évvel ezelőtt, a rendszerváltás és a régiót érintő átalakulások idején, azzal a céllal, hogy elősegítse a térségben működő intézmények közötti szakmai együttműködést, a múzeumok közötti technológiai, tudományos, muzeológiai tapasztalatcserét és a különböző kiállítási gyakorlatok bemutatását.

"A budapesti közgyűlésen több hazai és külföldi múzeum is jelezte csatlakozási szándékát a szervezethez, így a MUT bővítése és további erősödése ugyancsak fontos célja a háromnapos tanácskozásnak" - írták.

Magyarországról a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum mellett az Aeropark Budapest, a Duna Múzeum (Esztergom) és az Úttörténeti Múzeum (Kiskőrös) vesz részt a találkozón. 

 
Kép: Közlekedési Múzeum Facebook oldala

 

Forrás: MTI

Három újonnan restaurált és egy felújításra váró buszt mutat be járműgyűjteményének Ikarus 200-as sorozatából a Közlekedési Múzeum a kőbányai Északi Járműjavító Dízelcsarnokában.


Kép: Közlekedési Múzeum Facebook oldala

A Közlekedési Múzeum egyik legfontosabb feladata, hogy az elmúlt évszázad magyar járműgyártásának legjelentősebb típusait gyűjtse, felújítsa és bemutassa - hangsúlyozta a frissen restaurált Ikarus buszok sajtóbemutatóján az intézmény főigazgatója.

Schneller Domonkos felidézte, hogy 2016-ig az múzeumnak csupán egyetlen Ikarus 556-os autóbusza volt, azóta azonban a kormány támogatásával megkezdték gyűjteményfejlesztési programjukat, és több olyan járművet is megvásároltak, amelyek hiányoztak a gyűjteményből.

Az elmúlt években már számos legendás Ikarust mentettek meg és újítottak fel a múzeum szakemberei, többek között egy 66-os Farost, egy 211-est és egy 311-est is. 2022 tavaszán négy Ikarus 200-as restaurálását kezdték meg, ezek közül három már felújítva várja a látogatókat - számolt be az eredményekről.

A legidősebb felújított 200-as Ikarus az 1986-os gyártású 256.50 V típusjelzésű, amely a Borsod Volánnál szolgált távolsági buszként, most pedig "kívül-belül úgy néz ki, mintha frissen gördült volna le a gyártósorról" - mondta el a főigazgató.

A 260.02-es sorszámú busz a Szabolcs Volánnál, helyi vonalakon közlekedett, a 260.50-es jármű pedig 1998-ban készült az Alba Volán számára.

A restaurált járművek mellett egy olyan Ikarus 280.49-es csuklós autóbuszt is kiállítottak, amely még várja méltó megújulását; ennek belső tere is megtekinthető. Egy-egy ilyen jármű restaurálása több 10 millió vagy villamosok esetén akár 100 millió forintba kerül, a múzeum ezért ősszel elindítja Fogadj örökbe egy járművet! programját - közölte a főigazgató.

A Dízelcsarnok jelenleg a Bringára váltva című időszaki kiállításnak ad otthont, ennek látogatói a felújított Ikarusok mellett a csarnokban álló vasúti járműveket is megtekinthetik - mondta el Schneller Domonkos.

Forrás: MTI

 

 

 

Az Északi Járműjavítóba szállították május 16-án, kedden azt a két darab ezres sorozatú villamos motorkocsit, amelyek a Zugligeti Libegő völgyállomása közelében álltak erősen leromlott állapotban - közölte a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum az MTI-vel.


Fotó: Közlekedési Múzeum Facebook oldala

A közlemény szerint az 1043-as és az 1061-es pályaszámú ezres sorozatú villamos motorkocsikat a Múzeum gyűjteményfejlesztési programja keretében szállították a Kőbányai úti járműjavítóba. A Kormány által támogatott programban a közlekedéstörténet különleges tárgyait és járműveit menti meg az utókor számára a múzeum.

Az intézmény célja a jövőben a két erősen leromlott állapotú jármű teljes restaurálása. A jármű-matuzsálemek újjászületésüket követően a tervek szerint az Új Közlekedési Múzeumban is megtekinthetőek lesznek majd.

Az ezres sorozatú villamos motorkocsik a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság legnehezebb járművei voltak, melyeket 1911-ben szereztek be. A teljesen magyar gyártású villamosokból összesen 80 darab készült a Kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár, illetve a Ganz üzemeiben. Az 1930-as, 1940-es évek fővárosi közlekedésének meghatározó járművei voltak, erős motorjaiknak köszönhetően Budapest legforgalmasabb villamosvonalain közlekedtek 73 éven keresztül.

A most megmentett járművek egykor a Budagyöngye és a Zugliget között közlekedő 58-as villamosjárat bejáratott típusai voltak. A két villamos eredetileg favázzal épült, majd 1958-59-ben acélvázasították őket. 1977-ben befejeződött a villamosvonal működése.

Mint felidézték, a gyűjteményfejlesztés során a múzeum az elmúlt években olyan járművekkel gazdagodott, mint egy eredeti, 1926-ban készült Ford T-modell, egy Skoda Octavia Super, egy Citroen DS vagy egy GAZ-12 ZIM.

A járművek az Északi Járműjavítóban a Dízelcsarnokba, az UV villamosok mellé kerülnek, míg megkezdődik a restaurálásuk.

Forrás: MTI

Kétszintes körgyűrű Pest felett? Híd a Parlamentnél?
Budapest közlekedési vízióit összegző új időszaki kiállítás nyílt a Közlekedési Múzeumban

Június 21-től újabb időszaki kiállítás látogatható a Közlekedési Múzeum leendő otthonában, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában - olvasható a Közlekedési Múzeum honlapján. A Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik című kiállítás és a Múzeum gyűjteményfejlesztési eredményeit bemutató tárlat mellett a Meg nem épült Budapest metróvonalak, autópályák, siklók és sugárutak tervrajzain, korabeli térképeken és látványterveken keresztül idézi meg, hogy milyen lenne egy alternatív Budapest az elmúlt 150 év közlekedési tervei alapján.

Fotó: Közlekedési Múzeum Facebook oldala

A Meg nem épült Budapest egy izgalmas utazás a főváros múltja és egy alternatív jövő között. A nagyközönség most először láthatja ezeket az elfeledett terveket, amelyek közt ugyanúgy találunk századfordulós közlekedési utópiákat és a mai napig lezáratlan elképzeléseket, így a kiállításon a szakmabeliek, a közlekedéstörténet iránt érdeklődők és Budapest szerelmesei egyaránt újdonságokat láthatnak. 

Az Északi Járműjavító nemcsak a MÁV, hanem egész Magyarország egyik legfontosabb vasúti műhelye volt, néhány éven belül pedig itt nyílik meg a múzeum új épülete. Az Északi múltját és a múzeum kibővített gyűjteményét bemutató tárlat (Volt egyszer egy Északi…a történet folytatódik) mellett a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállítása a 19. század második felétől kalauzol végig azokon az urbanisztikai terveken, amelyek máig meghatározhatták volna fővárosunk arculatát és a városlakók mindennapi életét – de végül nem valósultak meg.

A jövő Budapestjét minden korszak másként képzelte el. A Gellért-hegyi sikló megépítése legalább másfél évszázados álom, a 20. század első felének közlekedésmérnökei és várostervezői hidat álmodtak az Országházhoz és levegős sugárutat Erzsébetvárosba. Helyenként máig ismerős problémákon gondolkodtak. Épüljön gyalogos híd a Dunán? Mit lehetne tenni a várost kettévágó vasúttal? Hol legyen a főpályaudvar? Érdemes a város közepébe beékelődő Nyugati pályaudvar szerepét újragondolni? Születtek elképzelések a fejpályaudvari rendszer megszüntetésre, és az első metróhálózat terveit is  felvázolták, grandiózus, szobrokkal és freskókkal díszített, szovjet típusú megoldásokkal egy időben. Később a növekvő autóforgalmat kiszolgáló létesítményekről születtek tervek: föld alá bújtatott Nagykörútról a Blaha Lujza téri kereszteződésben, kétszintes autópálya-körgyűrűről a Hungárián, illetve a várost keresztül-kasul átszelő gyorsforgalmi útvonalakról.

„A terveket és víziókat sokszor heves politikai és sajtóviták kísérték, magabiztosan bejelentett koncepciók kerültek öt-tíz év múlva a történelmi környezet változásával csendben az íróasztalfiókba. Vannak olyan, százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát; de olyan, ötven-hatvan éves elképzelések is, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra. Sokszor még a dokumentumok is elvesztek, vagy a tervtárak mélyén lappanganak. A „Meg nem épült Budapest” kiállítás azokból a mozaikdarabkákból áll, amelyek a félbemaradt nagy koncepciókból ránk maradtak, az Északi fűtőháztól a Flórián téri felüljáróig.” – emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója a kiállítást megnyitó sajtótájékoztatón.

A múzeum új helyszínén nyílt meg május 28-án a Volt egyszer az Északi, a történet folytatódik… c. kiállítás is, amely az Északi Járműjavítóban karbantartott vasúti járművekkel, azok modelljeivel, fotókkal és plakátokkal meséli el a magyar vasúttörténet ikonikus helyszínének történetét. Az elmúlt időszak gyűjteményfejlesztését bemutató Fókuszban a gyűjtemény szekcióban pedig látható az Ikarus gyár exportsikereit megalapozó Ikarus 311-es, valamint egy 211-es autóbusz, de először tekinthetők meg a múzeum gyűjteményezési programjának új darabjai is. Ilyen a Csepel 450-es tehergépkocsi, amelyet 1955-től a ‘70-es évekig gyártottak, s rövidesen ez a modell vált a legmeghatározóbbá a polgári használatban is. 1959-ben mutatta be a Skoda modern vonalú kisautóját, a Skoda Octaviát, amely hazánkban is meghatározta a ‘60-as, ‘70-es évek városképét. A Közlekedési Múzeum gyűjteményében már egy, az eredeti festést őrző, több, mint 60 éves modell is szerepel. De eredeti Ford T-modell, vagy éppen két világháború közötti jobbkormányos magyar autó is feltűnik a tárlaton. 

Az immáron három kiállítás egyetlen jeggyel látogatható az egykori Északi Járműjavítóban, Kőbányán. Jegyek online is kaphatók: https://jegy.kozlekedesimuzeum.hu/

Forrás: mmkm.hu

 

 

 

Published in Ajánló

A Közlekedési Múzeum június 25-én, a Múzeumok Éjszakáján egy igazi kalandra várja látogatóit!

Az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában a „Volt egyszer egy Északi…a történet folytatódik” című időszaki kiállítás megtekintése során vezetett túrákon visszatérünk a munkagépek mellé. Vonatok belsejébe nézhetünk be, felnyitjuk az autók motorháztetőit, bőrünkön érezhetjük milyen volt egy igazi üzemben dolgozni. Mindemellett az Északi Járműjavító épületének legtitkosabb, eddig elzárt részeit is felfedezhetjük együtt.

A Közlekedési Múzeum június 25-én különleges programokkal várja látogatóit: 

- Családi séták
- Lego építés
- Élményekkel teli tárlatvezetések
- Bunkertúra
- Épületséták 

A részletes program és regisztráció az alábbi linkre kattintva érhető el:
https://azeszaki.hu/hu/programok/muzeumok-ejszakaja


Fotó: muzej.hu

Forrás: azeszaki.hu

 

Published in Aktuális

Volt egyszer egy Északi... a történet folytatódik 

2022. május 28-tól újra látogatható a Közlekedési Múzeum népszerű kiállítása a Volt egyszer egy Északi … a történet folytatódik, amely a Múzeum leendő otthona, az Északi Járműjavító történetét meséli el - olvasható a Közlekedési Múzeum honlapján.

A kiállítás az Északi Járműjavítóban karbantartott mozdonyokkal, vasúti járművek modelljeivel és fotókkal, plakátokkal meséli el az ország egykor legnagyobb vasúti műhelyének történetét.

A 2022-ben megnyíló  kiállítás számos meglepetést tartogat a látogatók számára: a közkedvelt vasúti járművek mellett a Közlekedési Múzeum gyűjteményének kincsei, többek között a Ford T modell, a faros Ikarus busz, vagy a GAZ-12 ZIM is látható lesz.

A Dízelcsarnok különleges hangulatú  fényezőjében pedig Meg nem épült Budapest  címmel a főváros közlekedési vízióit bemutató tárlat nyílik. A terveken olyan álmok és rémálmok elevenednek meg száz év távlatában, amelyek akár döntő hatással lehettek volna Budapest közlekedésére, urbanisztikai fejlődésére és fővárosunk jelenlegi képére.

Forrás és további információ: mmkm.hu

Published in Ajánló

Megkapta az építési engedélyt az új Közlekedési Múzeum, amely a kormány korábbi döntése nyomán Kőbányán épülhet meg.

A tervezési szerződést a múzeum 2020-ban kötötte meg és a tervek most kapták meg az építési engedélyeket - közölte a Diller Scofidio + Renfro építésziroda az MTI-vel.

Mint írták, most következik a tervezés következő, utolsó fázisa, a kiviteli tervek készítése, amely nélkül az ipari műemlék helyreállítása nem adható vállalkozásba.

"Ez a munka 2023 elejéig tart, ezt követően írható ki a tender az új Közlekedési Múzeum építési munkálataira. Bontási és kármentesítési munkák már ezt megelőzően megkezdődhetnek a területen" - idézte Vitézy Dávidot, a Közlekedési Múzeum főigazgatóját a közlemény.

Az új Közlekedési Múzeum beruházása keretében folytatódik az ország egyik legjelentősebb ipari örökségi területének rehabilitációja, az egykori Északi Járműjavító Opera Eiffel Műhelyházaként működő csarnoka után a Dízelcsarnok méltó megújítása. Itt jön létre az új Közlekedési Múzeum legnagyobb egybefüggő kiállítótere, ahol 120 egyedi vasúti, tömegközlekedési, közúti jármű és több ezer más műtárgy kap otthont.

A helyszín egy részén tavaly tartott időszaki kiállítás újranyitását idén nyáron tervezik. Az új Közlekedési Múzeumban a korábbinál kétszer nagyobb állandó kiállítás jön létre, melynek kurátori, gyűjteményfejlesztési és restaurálási munkái szintén folyamatosan zajlanak.

A Dízelcsarnok egy üveghomlokzatú épületrésszel bővül, amelyben a kiállítótér folytatódik, és ahol a múzeum bejárata lesz a Kőbányai út-Könyves Kálmán körút csomópont, illetve az újonnan létesítendő Közlekedési Múzeum vasútállomás felől.

A Kőbányai útra néző műemléki védettségű fejépület és a teljes tégla homlokzat szintén megújul: itt kapnak helyet többek között a múzeum archívumi, könyvtári gyűjteményei és kutatási egységei, valamint a kifejezetten műszaki-közlekedési eszközökre specializált korszerű restaurátorműhelyek.

Az új Közlekedési Múzeumot a nemzetközi tervpályázat győzteseként a New York-i székhelyű Diller Scofidio + Renfro építésziroda, és magyar partnere, a Noll Tamás által vezetett M-Teampannon építésziroda tervezi, számos magyar mérnök-, építész- és tájépítész-irodát bevonva. A tervezést teljes egészében a kormány finanszírozza a központi költségvetés forrásaiból, a beruházás felügyeletét a Közlekedési Múzeum végzi az Óbuda mérnökiroda közreműködésével.

"Egy máig álló volt vasúti csarnok megmentése és a mai szabványoknak, energetikai, akadálymentességi és műszaki előírásoknak megfelelő átépítése jóval bonyolultabb és komplexebb feladat, mint egy korszerű új épület megtervezése, ráadásul a múzeum műtárgyainak mérete és tömege miatt a kiállítás tervezésének javát is el kellett végeznünk az épület terveinek elkészítéséhez" - közölte az építésziroda.

A projektnek köszönhetően egy elhagyott ipari terület kap új funkciót, új vasútállomás épül a múzeum mögött és zöldfelületek jönnek létre.

Forrás: MTI

Több mint ötvenéves Skoda Octaviával bővült a Közlekedési Múzeum gyűjteménye, a jó állapotban lévő, 1959-ben gyártott, impozáns műtárgy az új Közlekedési Múzeum tárlatát fogja gazdagítani - olvasható a Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A kormány májusban hagyta jóvá a Közlekedési Múzeum gyűjteményének gyarapítási és restaurálási programját, amelynek részeként most ezzel a gyönyörű járművel bővült a Közlekedési Múzeum gyűjteménye - idézi a közlemény Vitézy Dávidot, a Közlekedési Múzeum főigazgatóját.


Fotó: Közlekedési Múzeum Facebook oldala

A múlt héten egy korszakos Csepel D450-es teherautó érkezett a Közlekedési Múzeumhoz, nyáron pedig egy frissen restaurált Faros Ikarust mutattak be, amelyet a látogatók is megnézhettek az időszaki kiállításon - idézte fel Vitézy Dávid.

Az Octavia a Skoda nyolcadik bemutatott modellje volt, innen ered a neve. A jármű tipikus része volt a magyar utcaképnek az 1960-as, 1970-es években, ilyen autót birtokolni nagy presztízsnek számított a korszakban. A járművet mostani helyén, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában, a leendő új Közlekedési Múzeumban tekinthetik majd meg a látogatók, a gyűjtemény régebbről ismert darabjaival együtt - áll az összegzésben.

Forrás: MTI

Megkapta az engedélyt a vasúti közlekedési hatóságtól a Hungária körútnál létesülő új megálló építésére, ahol a hatvani és az újszász-szolnoki vasútvonal személy- és zónázó vonatainak (S80, Z80, S60, Z60) utasai kapnak majd fontos átszállópontot elsősorban az 1-es villamosra, de a 37-es, 28-as és 62-es villamosokra, továbbá a 9-es buszra - olvasható Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója Facebook-oldalán. Meg lehet majd innen közelíteni a Közlekedési Múzeum új épületét, a környező lakóterületeket, az Operaház Eiffel Csarnokát, a Hidegkuti Nándor Stadiont és a Népliget északi részét is.

Az előzetes forgalmi modellezések azt mutatják, hogy a megálló napi forgalma el fogja érni a 10 000 főt, vagyis Zugló jelentőségéhez lesz mérhető ezen a fontos elővárosi folyosón, főleg az 1-es villamossal való kapcsolat miatt. A Rákosnál szétágazó hatvani, 80a jelű és újszászi, 120a jelű vonal együttesen 42 ezer ingázót szolgál ki. Régi terv az, hogy a Hungária körút keresztezésénél létesüljön új megálló a vonatok számára, hisz ma Kőbánya felsőtől a Keleti pályaudvarig a vonatok nem állnak meg, a belvárost körülvevő irodai, munkahelyi, kereskedelmi zónát feltáró körgyűrűs 1-es villamosra nem lehet átszállni.


Fotó: Vitézy Dávid Facebook oldala

A Közlekedési Múzeum megálló igényes építészeti kialakítására garancia, hogy terveit magának az új múzeumnak a nemzetközi építészeti tervpályázata eredményeként megkötött tervezési szerződés keretében készítteti el a Budapest Fejlesztési Központ a Diller Scofidio + Renfro építésziroda segítségével, miután a tervezési szerződés ezen elemét a BFK átvette a Múzeumtól. A beruházást a BFK a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel konzorciumban készíti elő és valósítja meg, Fürjes Balázs államtitkár felügyelete mellett, a MÁV-val együttműködésben.


Fotó: Vitézy Dávid Facebook oldala

Három vágányhoz három peron készül, erre azért is van szükség, mert itt az ívben fekvő vágányok más-más magasságban futnak. Teljesen akadálymentes lesz a megálló a peronokról összesen öt lift is visz majd az észak-déli aluljáróba a lépcsők mellett. Az aluljáró a két kijárat felé szélesedik, a déli a múzeum előtere, illetve a Könyves Kálmán körút és a Kőbányai út felé vezet, az északi pedig a Hungária körút, valamint a MÁV telep első utcája felé. Az aluljáró fala a tervek szerint egy műalkotásnak is helyet ad majd. 

Következő lépésben a Budapest Fejlesztési Központ megrendelésében a kiviteli tervek 2022 elejére elkészülnek, így a kivitelezés is megkezdődhet jövő nyáron a Keleti pályaudvar – Kőbánya-felső szakasz fejlesztése keretében, hiszen ez benne van opcióként a szerződésben. Az új megálló tervei a most épülő harmadik vágányhoz illeszkednek, maga a vasúti megállóhely 2024-re készülhet el.

Kerékpártárolók is lesznek a megállónál, a tervek szerint 120 bringát hagyományos, 30-at zárható tárolókban lehet majd lerakni.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (https://budapestvasut2040.hu/) egységben kezeli az elővárosi vasúthálózatot és fejlesztésének kérdését. Az egyes vonalak kapacitásnövelő rekonstrukciói és a vonalak között szükséges belső összekötő elemek tervezésén kívül tartalmazza új megállók létesítését, ahol lakott területek, illetve a városi közlekedés vonalaira lehetséges átszállás miatt erre szükség van (https://bfk.hu/fejlesztesek/uj-vasuti-megallok-budapesten/).

Még mindig a 80a, illetve 120a jelű vonalaknál maradva Kőbánya-felső – Rákos – Rákosliget között is tervezik a többletvágány építését, hogy sűríteni lehessen az elővárosi közlekedést (https://bfk.hu/.../kobanya-felso-rakos-rakosliget-vasuti.../). A fejlesztés során majd Kőbánya-felső peronjai a városi közlekedés megállóihoz közelebb kerülnek az Élessarokhoz, és a 120a vonalon több új megálló létesítését is vizsgálják.

 Forrás: Vitézy Dávid Facebook oldala

A Kőbányán található Északi Járműjavítóban kapott új helyet a Közlekedési Múzeum. A hatalmas területen található épületek közül néhány új szerepet kap, számos új, nyitott park, pihenőhely áll majd a látogatók, kikapcsolódni vágyók rendelkezésére.

Ön milyen téri elemekkel, pihenőpontokkal, növényekkel töltené fel a parkot? Milyen egyéb funkciókkal töltené meg a területet? Hova helyezné el őket, milyen struktúrában gondolkozna? Figyeljen a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontokra és a különböző korosztályokra is!

Az elkészült munkájat küldje el a muzeumpedagogia@kozlekedesimuzeum címre, vagy töltse fel közösségi médiafelületeire a #kozlekedesimuzeum, #múzeumozzaszobádból és a #muzpedotthon hashtag-eket használva!

Forrás: Közlekedési Múzeum Facebook oldala

Published in Közösség
Page 1 of 2

Édua Infomédia

Top Desktop version