A Kőbányai Önkormányzat és a Kőrösi Kulturális Központ ünnepi pályázatot hirdet a X. kerület 150. születésnapja alkalmából.

A pályázaton bárki indulhat és egy pályázó több munkát is benyújthat. A szervezők várják az ötletes, egyedi, stílusos logóterveket, melyek kifejezik Kőbánya sokszínűségét, továbbá nem feltétel, de külön értékelik, ha a „Kőbánya, az élő város” logó színeivel is harmonizál. Kérik, hogy a pályázó a logó tervéhez pár mondatos szöveges ismertetőt is mellékeljen. A legjobb logó az önkormányzat és a Kőrösi Kulturális Központ felületein, jubileumi plakáton szerepel majd, illetve az ünnepi évre készülő kerületi ajándéktárgyakra is rákerül. 

A beérkezett pályázatokat szakmai zsűri bírálja el. A győztes logó alkotója bruttó 150.000 forint sikerdíjban részesül. További öt pályamunkát ajándékcsomaggal jutalmaznak. 

Beküldési határidő: 2023. március 15. Várható eredményhirdetés: 2023. április

A pályázatokat és a felmerülő kérdéseket a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. e-mail címre várják!

Forrás: korosi.org

Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagynak és Varnus Xavér orgonaművésznek ítélte oda a Kölcsey Társaság kuratóriuma a Kölcsey-emlékplakettet, a rangos irodalmi-művészeti elismerést a magyar kultúra napja alkalmából tartott szatmárcsekei ünnepségen adták át 2023. január 22-én.

A református templomban rendezett, ökumenikus istentisztelettel egybekötött eseményen kiosztották a Kölcsey-emlékérmet is: a kitüntetéssel a társaság három korábbi tisztségviselőjét, Jánosi Zoltán irodalomtörténészt, a szervezet korábbi elnökét, Szabó István ügyvezető elnököt és Kasztovszki László titkárt jutalmazták.

A díjakat átadó S. Varga Pál, a Kölcsey Társaság jelenlegi elnöke Berkesi Sándor munkásságát méltatva laudációjában arról beszélt, a karnagy személyiségét és hivatása iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a nagy múltú, de amatőr iskolai kórusból, a Debreceni Református Kollégium Kántusából rövid idő alatt nemzetközi hírű, professzionális együttest faragott, ami a kórus eredeti, gyülekezeti szerepére is áldásosan hatott.

"Személyiségének varázsa mögött a hit, a református hagyomány iránt elkötelezettsége áll fedezetül, pályája gerincét is egyházzenei tevékenysége képezi" - mondta az elnök.

S. Varga Pál megjegyezte, Berkesi Sándor kórusvezetőként nemcsak a Kántus élén töltött be kulcsszerepet: 2015 óta a sárospataki református kollégium vegyeskarának vezető karnagya, de elkötelezett a határon túli magyar reformátusság iránt is, éveken át vezette a szlovákiai fiatal reformátusok szövetségének kamarakórusát és a nagyváradi egyetem vegyeskarát.

A külföldi koncertturnén tartózkodó Varnus Xavérnak távollétében adták át jelképesen a díjat. Életútjáról szólva a Kölcsey Társaság elnöke kifejtette, a művész a világ sok helyén lépett már fel, bár repertoárjában klasszikus, főként orgonaművek szerepelnek, hírnevét kivételes improvizációs képessége alapozta meg.

Egyházzenei kapcsolatai sem szakadtak meg - folytatta - , rendszeresen adott koncerteket református és katolikus templomokban, a zsinagógákban, Szatmárcsekén pedig több mint egy évtizede vesz részt a magyar kultúra napjának ünnepségén, és tiszteli meg az alkalmat orgonajátékával.

Emlékeztetett: Varnus Xavér orgonaművészként, íróként és médiaszemélyiségként egyaránt rengeteget tett az orgonazene népszerűsítéséért. Pályafutása során több mint háromezer koncertet adott, ezekre hatmillióan vettek jegyet, sok hanglemeze, hatvan koncertfilmje és öt könyve jelent meg.

Felvételeit a legnagyobb videómegosztón 32 millióan nézték meg, A Raveltől Vangelisig című CD-je minden idők legnagyobb példányszámban eladott orgonahanglemeze lett - mondta az elnök.

Kép: Varnus Xavér Facebook oldala

Az eseményen Csikos Sándor színművész szavalta el a Himnuszt, Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mondott. A rendezvényen jelen volt a kormányfő felesége, Lévai Anikó, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.

Az ökumenikus istentiszteleten Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspökei, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, valamint Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája hirdetett igét.

A templomi ünnepséget követően a református temetőben Kölcsey Ferenc felújított síremlékénél tartottak koszorúzást és emlékeztek meg az idén kétszáz éves Himnusz szerzőjéről.

Berkesi Sándor 1944-ben született Debrecenben. Az interneten olvasható életrajza szerint a magyar református egyházzene meghatározó képviselőjének és formálójának tartott karnagy diplomáját 1967-ben szerezte meg a Zeneakadémia középiskolai énektanár és karvezető tanszakán. Ugyanebben az évben lett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának énektanára, valamint a Debreceni Református Kollégium Kántusának vezető karnagya.

1999-től 2016-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Református Kollégium egyházzenei igazgatója, valamint a cívisváros református hittudományi egyetemének tanára volt. Több vegyeskart vezényelt; Berkesi Sándor irányítása alatt az 1739 óta működő Kántus országos és nemzetközi hírnévre és tekintélyre tett szert. Az országos református kántorképzés szolgálatába 1967-ben kapcsolódott be, segített a Tiszáninneni és a Királyhágómelléki Egyházkerületek tanfolyamának újraindításában.

Varnus Xavér 1964-ben született Budapesten. A magyar-kanadai kettős állampolgárságú orgonaművész zongorázni a Kőbányai Zeneiskolában tanult, kapcsolata az orgonával az Ihász utcai református templomban kezdődött. Budapesten Kistétényi Melinda és Lehotka Gábor, majd Párizsban Pierre Cochereau és Lorenz Stolzenbach tanítványa volt. 1977 óta koncertezik, 1981-ben Franciaországba, majd Kanadába távozott, több egyetemen és Faludy Györgytől középkori irodalmat és történelmet tanult.

Több mint ötven lemeze jelent meg, amelyek közül a Bach-Mozart-Albinoni-albuma a legnagyobb példányszámban eladott orgonalemez.

Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettel a magyar művésztársadalom azon képviselőit tüntetik ki, akik alkotásaikkal és életművükkel hozzájárultak a magyar és az egyetemes kultúra gazdagításához. Az elismerést 2020-ban Bereményi Géza, Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező kapta meg, a díjazottak között volt mások mellett Zsigmond Dezső filmrendező, Melocco Miklós szobrászművész, Törőcsik Mari színésznő, Sebestyén Márta népdalénekes, Szabó István filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő-esszéíró is.

Forrás: MTI

2023-ban ünnepeljük Budapest egyesítésének 150. évfordulóját. Ez alkalomból a Budapest Brand és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közös alkotásra hívja a főváros lakóit, amelynek címe Budapest Nagyregény.

Mindenkinek van egy, a fővároshoz kapcsolódó személyes vagy családi története - ezeket fogják összegyűjteni és változatos formákban megosztani. Bárhol élsz a városban, akár itt születtél, vagy csak a közelmúltban költöztél ide, talán csak a munkád köt ide vagy tősgyökeres lokálpatrióta vagy, élményeid egyformán számítanak. Hiszen Budapest a 23 kerületének összessége, s ahány lakója volt és van, ahányan élik, ahányan kapcsolódnak hozzá, egyaránt társalkotói közös történetének.

A legfeljebb 4000 karakter hosszú történeteket 2023. január 31-ig a Budapest Nagyregény aloldal Történetküldés gombra kattintva és a felületre feltöltve várják. Olyan személyes, családi történetekre számítanak, amelyek jól beazonosíthatóan kapcsolódnak egy kerülethez, jelenlegi vagy egykori budapesti lakóhelyéhez, a városrész tereihez, épületeihez, személyiségeihez vagy eseményeihez, és amely személyes történet önmagán túlmutatva egy városrész történetévé is válhat. Az egyesítés évfordulójához illesztve elsősorban az elmúlt 150 év emlékezetének lenyomatát keresik.

A beérkezett történeteket szerkesztőbizottság válogatja, majd átadják 23 kortárs írónak, akik inspirációforrásként használják az egyes kerületek fejezeteiből álló Budapest Nagyregény megalkotásához. Írjuk meg együtt a Budapest Nagyregényt!

Forrás: budapestkonyvfovaros.hu

Tisztelt Látogatóink!

A nyár vége óta megemelkedett földgáz és villamosenergia-árak kigazdálkodása komoly fejtörést okoz mindannyiunknak. Sajnos, igaz ez az önkormányzatok, önkormányzati fenntartású intézmények esetében is. Az októberben életbe lépett, a közületeket, vállalati szektort érintő drasztikus távhőszolgáltatási díjemelés pedig már megadásra kényszerít akár egész ágazatokat is. A nagy vesztesek közé tartoznak a kulturális és sportközpontok, amelyek működtetése hatalmas terhet jelent a fenntartóknak, tulajdonosoknak, a téli hónapokban lehetetlen gazdaságosan üzemeltetni ezeket a komplexumokat.

Több helyen már megtörtént a nem létfontosságú épületek – könyvtárak, uszodák, sportcsarnokok, művelődési házak – bezárása a fűtési időszakra, hogy így spóroljanak az energiadíjakkal. Fájó szívvel, de mi is kénytelenek voltunk átmenetileg bezárni a KÖSZI Tanuszodát, az elmúlt napokban pedig azon dolgoztunk, hogyan menthetjük meg Kőbánya kulturális életének meghatározó színtereit, a Kőrösi Kulturális Központot és a többi tagintézményét a téli leállástól.

Örömmel jelenthetjük, hogy kompromisszumok árán, de továbbra is megtarthatjuk tervezett rendezvényeinket, programjainkat, tanfolyamainkat. A távhővel fűtött épületeinkben – Kőrösi, KÖSZI – csak a programok idejére használt termekben tudjuk biztosítani az elfogadható hőmérsékletet, a közös terek fűtetlenek maradnak, ezzel a megoldással próbáljuk túlélni az elkövetkező hónapokat.

Számítunk az Önök együttműködésére és megértésére, kérjük, nézzék el nekünk, hogy maradéktalanul nem tudjuk biztosítani az Önök számára a komfortos környezetet! A programok idejére öltözzenek a megszokotthoz képest melegebben, reméljük, a nálunk szerzett élmények kompenzálják hőérzetüket!

A téli hónapokban is színházi, gyermekszínházi előadások, könnyű- és komolyzenei koncertek, pódiumestek várják Önöket! Vendégül látjuk többek között a Kolompos együttest, Szarka Tamást és zenekarát, Géczi Erikát, a Körúti Színház és a Pesti Művész Színház társulatát, vagy Szabó P. Szilvesztert.

Érdemes betérni hozzánk! Mindenkit szeretettel várunk programjainkra!

Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ

Forrás: korosi.org

ARANYBULLA 1222-2022 - Az Aranybulla 800 éve, avagy: mit őriz a Magyar Nemzeti Levéltár?

Dr. Rácz György PPKE BTK docens, a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos igazgató-helyettesének előadása várja az érdeklődőket a Kőrösi Kulturális Központban november 24-én.

Közreműködik: Borka Zsolt és Bicskei Éva

Programgazda: Szent László Király Alapítvány

Támogató: Kőbányai Önkormányzat, Kőrösi Kulturális Központ

Időpont: 2022. november 24., csütörtök 17 óra
Helyszín: Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, Házasságkötő terem, 1105 Budapest, Szent László tér 7-14.

Forrás: korosi.org

Több erdélyi színész is szerepet kapott a készülő Tündérkert című sorozatban

Javában zajlik a Móricz Zsigmond Erdélyi-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készülő nyolc részes történelmi politikai thriller forgatása. Katona Péter Dániel a fiatal Báthory Gábort alakítja, Bethlen Gábort Bokor Barna erdélyi színész játssza, de mellettük több erdélyi művész is szerepet kapott - hangzott el a film forgatásának sajtónyilvános napján a fóti filmstúdióban - olvasható az MTI-n.

A sorozat 95 napig forog, a tervek szerint 2023 őszén tűzi műsorra a közmédia - hangsúlyozta Helmeczy Dorottya producer, hozzátéve: a forgatások 11 helyszínen zajlanak, egyebek mellett a Kiscelli Múzeumban, a kőbányai pincerendszerben, egy modern ipari térben, ahol a sorozat nagy része játszódik. A fóti telepen a nagyszebeni jelenteket veszik fel, amikor a hajdúk megtámadják az erdélyi várost - mondta.

A produkcióban több mint 15 erdélyi színész, mintegy 1600 statiszta és kaszkadőr vesz részt. A sorozat Móricz regényén alapszik, de a történet nem pontosan a regény cselekményét követi nyomon. "Több olyan eseményt is megfilmesítünk, amely megtörtént és meghatározta a történelmet, de Móricz valamiért nem írta bele a regénybe" - hangsúlyozta.

A sorozat ruhában, beszédstílusban, díszletben, kellékekben nem számít korhűnek, mindenütt egy kicsit más korban mozgunk, modernek viszont nem leszünk, nem fog megjelenni például egy mai autó - tette hozzá Helmeczy Dorottya.

Madarász István rendező elmondta, a történet nagyon meglepő, fordulatos és néha "gonosz" is.

A hetvenkét szereplő kiválogatásakor a céljuk az volt, hogy ismert és kevésbé ismert színészek mellett erdélyiek is szerepeljenek a sorozatban. Báthory Gábor fejedelmet az alig húsz éves főiskolás színészhallgató, Katona Péter Dániel alakítja. Bethlen Gábor székely főkapitányt Bokor Barna testesíti meg.

Hangsúlyozta: erős női karakterek kaptak helyet a történetben: Báthory feleségét, a fiatal fejedelemasszonyt Dobos Evelin, húgát, Annát Szőke Abigél, anyját, Erzsébetet Szamosi Zsófia alakítja. Károlyi Zsuzsannát Balsai Móni, Imreffynét Parti Nóra, Erdély legvágyottabb asszonyát, Török Katát Gáspár Kata játssza.

Erdélyben Marosvásárhelyen 60-70 embert hallgattak meg és közül választották ki a több mint 15, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyiről, Temesvárról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról érkező művészt.

A forgatókönyvet Tasnádi István, Bereményi Géza és Horváth András Dezső írta - tette hozzá a rendező.

Kálomista Gábor, a filmet gyártó Megafilm vezetője arról beszélt, hogy nagy munka előzte meg a forgatókönyv elkészülését, ami négy év alatt született meg. Hozzátette: a Megafilm bátran nyúl történelmi témákhoz, céljuk az volt, hogy Móricz regényét fogyaszthatóvá tegyék a fiatalok számára is.

Káel Csaba, a Nemzeti Filmintézet vezetője azt mondta: a mai korban leginkább mozgóképekkel kommunikálnak a fiatalok, fontos, hogy múltunkat közelebb hozzuk a jövő generáció számára. Móricz triológiája 1921-től 1933-ig íródott, a Tündérkert története több párhuzamot mutat a 21. századdal.

Hozzátette: több olyan történelmi, irodalmi és sportoló hősünk van, akinek az életét és tevékenységét be kell mutatni a nézőknek. Magyarország a filmgyártás fontos bázisává vált, a magyar alkotók ugyanazokkal a stábokkal forgatnak együtt, mint a külföldi sztárok.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója hangsúlyozta: fontos missziója a közmédiának a történelmi, irodalmi adaptációk elkészítése. Mint mondta, a közmédia szeretne sok produkciót műsorra tűzni, történelmi filmeket, sorozatokat, irodalmi adaptációkat. Hozzátette: pótolni kell a korábbi évtizedek hiányosságát, és a Nemzeti Filmintézet ebben partnere az MTVA-nak. A közmédia vezetője fontosnak nevezte, hogy hiánypótló művek készülnek.

Mint mondta, Móricz történelmi regénye azt a korszakot mutatja be, amikor Erdély a Habsburg és az oszmán birodalom között sodródik. "Erdély minden magyar szívének kedves, fontos történelmi terület, amely Bethlen alatt élte a virágkorát, és ezeknek jelenősége van a nemzeti összetartozás szempontjából" - emelte ki Papp Dániel.

Fotó: hirado.hu (Megafilm/Dombóvári Tamás)

A Kőrösi Kulturális Központ nyilvános versfilm-pályázatot hirdet a Petőfi-emlékév alkalmából.

Olyan amatőr filmek, rövidfilmek, klipek elkészítését várjuk, melyek sajátosan megteremtett képi világa, hangulata megfelelően illusztrálja Petőfi Sándor valamelyik tetszőlegesen kiválasztott és a filmen is felhangzó, vagy feliratozott verssorait, költeményét vagy költeményeit. A film látványelemeinél semmiféle megkötést nem szabunk, így az élőszereplős, rajzfilmes, számítógéppel készült videókat egyaránt befogadjuk. A film készülhet kamerával, okostelefonnal vagy számítógéppel is. Jogtiszta aláfestő zene használata megengedett. A film időtartama maximum 2 perc lehet. 

Az értékelési szempontok között nagy hangsúlyt fektetünk a kreativitásra, a különleges technikai megoldásokra, a vers tartalmának és képi megjelenítésének összhangjára, valamint a kép- és hangminőségre.

Beküldési határidő: 2023. január 1., Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján
Eredményhirdetés: 2023. január 22., a magyar kultúra napján

Nevezni lehet a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. e-mail címen.

A beküldött alkotásokat a Kőrösi Kulturális Központ saját felületein folyamatosan közzéteszi.

Forrás: korosi.org

Tizenöt szabadtéri helyszínen 160 ingyenes koncerttel várja az érdeklődőket július 1. és augusztus 14. között a Zenélő Budapest programsorozat, amelyet immár nyolcadik alkalommal rendeznek meg.

"2015 óta szervezzük meg a Zenélő Budapestet. A cél a kezdetektől a főváros legszebb pontjaira, építészeti remekműveihez invitálni az embereket. Az idei eseményre a báb- és néptáncművészet bevonásával újragondoltuk Bartók Béla A fából faragott királyfi című balettjét, és hat helyszínen mutatjuk be" - mondta a programsorozat szerdai sajtótájékoztatóján Götz Nándor, a Zenélő Budapest művészeti vezetője, a Bartók-mű új hangszerelésének, kamarazenei adaptációjának készítője.

A Zenélő Budapest fellépői a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, az Operaház, a Concerto Budapest és a Budapesti Fesztiválzenekar zenészei közül kerülnek ki. Az egyes helyszíneken a műsor illeszkedik az adott épületek karakteréhez; elhangzanak részeletek a magyar romantika operáiból, lesznek vonósnégyesek, szaxofon- és harangjáték-együttesek, huszárruhás rézfúvósok is.

Fotó: Zenélő Budapest Facebook oldala

Kiss Szabolcs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium főosztályvezetője kiemelte: a Zenélő Budapest üzenete, hogy ebben a városban lenni, azt felfedezni jó, emellett a program helyszínei számos csodát kínálnak. "Olyan helyszíneken fog szólni a zene, mint például a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Várkert Bazár, a Magyar Zene Háza vagy a Hegyvidéki Kulturális Szalon. Lesznek nagy- és minikoncertek, szólni fog a muzsika felnőtteknek, gyerekeknek, családoknak. A Zenélő Budapest programjai térben és időben egymást erősítve mutatnak be különleges kulturális produkciókat".

A hegedű-klarinét-zongora változatban hallható A fából faragott királyfit Juhász Zsolt (Duna Művészegyüttes) és Lénárt András bábművész koreográfiájával a Millenáris G épületében három alkalommal, a Várkert Bazárban, a Nádasdy Kastélyban, valamint a Lóvasút Rendezvényközpontban egyszer-egyszer adják elő. A Várkert Bazár Öntőház udvarán július 3-án délelőtt a tánc- és bábjáték egy kibővített előadása látható, amelyen vendégművészként Zsikó Zsuzsanna népdalénekes és Szokolay Dongó Balázs népzenész működik közre.

Götz Nándor elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban Erkeltől Lisztig a magyar romantika művei csendülnek fel szombat délelőttönként, a Margitszigeti Zenélő Kútnál szombaton és vasárnap délutánonként női kórus ad elő klasszikus műveket Mozarttól Rossiniig, a Szépművészeti Múzeumban vasárnap délelőttönként Muszorgszkij Egy kiállítás képei című művéből szaxofonkvartett játszik.

A Götz Nándor által tervezett interaktív közösségi hangszerek ki is próbálhatók pénteken, szombaton és vasárnaponként a Millenáris Széllkapu Parkban, a Hegyvidéki Kulturális Szalon teraszán és az Orczy-parkban a Zenélő Budapest muzsikusainak közreműködésével.

Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Várkert Bazárhoz idén csatlakoznak a Budai Palotanegyed megújult történelmi helyszínei, így például a Csikós udvar. A Várkert Bazár Öntőház udvarán nagykoncertek lesznek (fellép a Malek Andi Soulistic is), a Szárazárok színpadon fiatal könnyűzenei tehetségek lépnek fel, a Heatlie, a Koalabell és a Pardon Me!. "Örülünk, hogy azokat a tereket, amelyeket Hauszmann Alajos, a palota századfordulós építésze álmodott meg, most közösen zenével ás programokkal tölthetjük meg" - hangsúlyozta.

Menyhárt Éva, a Hegyvidéki Kulturális Szalon vezetője arról szólt, hogy helyszínükön csütörtök esténként műfajok kavalkádja hallható, lesz mások mellett tangó és szving is. A Szalonban és az előtte lévő téren népszerű családi programnak ígérkezik a hangszersimogató is.

Szentirmai-Zöld Máté, a Millenáris Park projektigazgatója elmondta, hogy a felújított Fogadó épületben lesz látható A fából faragott királyfi július 2-án, 9-én és 21-én, a Széllkapu parkban pedig minden vasárnap közösségi hangszerek kiállítása és interaktív térzene lesz gyerekeknek.

Forrás: MTI