Szeretettel várnak a szervezők minden kedves érdeklődőt 2012. június 4-én, hétfőn 17.00 órakor a Nemzeti összetartozás napja alkalmából a Pongrác úti Feltámadt Krisztus-templomba.

Cím: 1101 Budapest, Kistorony park 1.

17.00 Sajó Sándor: Magyarnak lenni című versét elmondja: Hegyi Norbert színművész
17.10 Köszöntőt mond: Mádai István érseki tanácsos
17.15 Ünnepi beszéfet mond: Kovács Róbert Kőbánya polgármestere
17.20 Lovász Irén Bartók Béla-díjas népdalénekes műsora
17.50 A "Boldogasszony anyánk" című egyházi népének közös eléneklése
18.00 Szentmise

Forrás: korosi.org

Minden, amit az anyaságról tudni akartál és az is, amit nem!

Újabb tabudöntögetés az idei Terézanyu pályázaton

Abban, hogy az anyaság a világ legcsodálatosabb érzése, a legtöbb nő egyetért. Ám itt meg is áll a párbeszéd, mert a nehézségekről valahogy nem illik beszélni, pedig ezekkel az anyukák gyakran magukra maradnak. A tabuk azonban az idei Terézanyu pályázaton sorra ledőltek: több száz nő vallott arról őszintén, hogy gyökeresen megváltozott az élete a gyermekvállalással. A pályaművek olyan fontos témákra hívják fel a figyelmet, mint a szülés utáni depresszió, az egyedülálló anyák helyzete, a családon belüli erőszak, beteg gyermek érkezése a családba vagy az örökbefogadás kérdése – csak, hogy néhányat említsünk. A Terézanyu pályázat 2012 díjait május 17-én adták át Budapesten.

A Terézanyu pályázatot immár harmadik éve hirdette meg a Richter Gedeon Nyrt. és a Rácz Zsuzsa író által alapított Terézanyu Klub. A március 8-án, Nőnapon indított felhívásra egy hónap alatt csaknem 400 pályamű érkezett két kategóriában: az anyukák arról írtak, hogyan változott meg életük a gyermekvállalással; a tinédzserek pedig arra adtak választ, hogy milyen ma Magyarországon kamasznak lenni. A pályázat legfontosabb követelményei az őszinteség és a személyesség voltak. A pályázat egyik célja, hogy ne az elvárt és idealizált módon beszéljünk az anyaságról, hanem úgy, ahogy azt az anyák valójában gondolják, érzik és megélik, de gyakran még a legjobb barátnőjüknek sem mernek nyíltan beszélni róla. A tinédzserektől is ugyanezt az őszinteséget várták el a kiírók, azt szerették volna, hogy a sztereotípiáktól és közhelyektől elrugaszkodva rajzolódjon ki kép a mai kamaszok életéről.

A beérkezett történetek közül hattagú zsűri választotta ki a díjazottakat. A zsűri tagjainak sorában Akovács Éva, a Nők Lapja Évszakok főszerkesztője; Bartos Enikő, a Meselovagok-könyvek szerzője, a 2011-es Richter Aranyanyu Díj pedagógus kategóriájának díjazottja; Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője; Dobó Kata színésznő; Papp Diána, a Nők Lapja vezetőszerkesztője és Rácz Zsuzsa író foglaltak helyet.

A zsűri

Rácz Zsuzsa író, a pályázat megálmodója a témával kapcsolatban így fogalmazott: „Amellett, hogy az anyaság kiváltság és öröm, „nem csak méznyalás”- ahogy egy három gyermekes pályázónk írja. A pályaművekből kiderült, hogy a nők lelkiismeret-furdalást éreznek, ha az anyaság felemelő érzése mellett az is megfogalmazódik bennük, hogy micsoda erőfeszítéseket, küzdelmeket követel tőlük a gyermeknevelés, pedig fontos nyíltan beszélnünk arról, hogy az anyák gyakran erejükön felül tesznek erőfeszítéseket családjukért. Nagyon örülünk, hogy több százan osztották meg velünk erről saját történeteiket, mert minden anyának tudnia kellene, hogy nincs egyedül a néha ellentmondásos érzéseivel, és nem követ el hibát, ha így érez.”

Beke Zsuzsa, a Richter kommunikációs vezetője a díjkiosztón elmondta: „A Richter abban a szerencsés helyzetben van, hogy magyarországi központú multinacionális cégként nagy rálátása van a magyar nők helyzetére. Ez a szerencsés helyzet azonban felelősséggel is jár: cégünk, amellett, hogy a nők egészségéről gondoskodik, feladatának tekinti, hogy lelki, társadalmi jólétükért is tegyen társadalmi szerepvállalása részeként. Köztudott, hogy Magyarországon a nők társadalmi megbecsülése, reprezentációja kívánnivalókat hagy maga után. Azért indítottuk el a Richter a Nőkért programot, hogy tehessünk annak érdekében, hogy a nők megkapják a társadalmi súlyuknak és szerepüknek megfelelő megbecsülést. Programunk fontos része a Terézanyu pályázat, melynek célja, hogy tabuk nélkül beszélhessünk helyzetünkről - idén például arról, hogyan változik az életünk az anyasággal. Köztudott, hogy milyen katasztrofális hazánk demográfiai helyzete, mennyire kevés gyermek születik, és a született gyermekek egy része nem is tudatos családtervezés "eredménye". A Richter által nyújtott nőgyógyászati készítmények - köztük a fogamzásgátlók - a modern családtervezés leghatékonyabb eszközei, és hiszünk abban, hogy a tudatos és tervezett gyerekvállalás, melynek része az anyaságról való őszinte és nyílt párbeszéd lehetősége, elemi társadalmi érdekünk.”

A felnőtt kategóriában beküldött pályaművek számos tabutémát érintettek. Kezdve azzal, hogy sokan úgy érezték, hogy senki nem készítette fel őket az anyasággal járó feladatokra és változásokra. Voltak olyanok is, akik azért hibáztatták magukat, mert a gyermekük megszületése utáni első időszakban nem érezték az erős kötődést – ez is egy olyan téma, amelyet az anyák jó mélyen elásnak magukban és a hozzájuk legközelebb állóknak sem mernek elmondani. Az írások tanúsága szerint kismamák között gyakori a szülés utáni depresszió, viszont a történetek arra is rámutatnak, hogy ez a téma sem kap kellő figyelmet – gyakran még a kismama környezetétől sem. De nemcsak a társadalom és a környezet felől érkező túlzó elvárások nehezítik az anyák életét és az anyaság pozitív megélését. A pályázatok közül több szólt arról, hogyan lehet helytállni, ha beteg gyermek születik a családban vagy éppen a szülők egyike rendelkezik valamilyen fogyatékossággal. Az is érezhető probléma, hogy az anyák egyedül maradnak a felelősséggel, kevés írásban jelenik meg az apa, aki osztozik a felelősségben és támogatja gyermeke/i anyját. A beküldött történetekben megjelenő szélsőségesebb esetekben pedig akár bántalmazták is a gyermeket a szíve alatt hordó nőt. Azok a nők is klaviatúrát ragadtak, akik nem szültek, mégis anyákká váltak, ők azok, akiknek örökbefogadás útján sikerült családot alapítaniuk. A beküldött pályaművek között megjelent a legsúlyosabbnak számító és leginkább elhallgatott tabutéma is: a gyermek elvesztése.

A zsűrinek tehát igazán nehéz dolga volt a díjazottak kiválasztásánál, ezért több különdíjat is odaítéltek. Az első díjat kapott Kálmán Dóra pályázata a munka és a családi teendők összehangolásának nehézségeiről szól, a munkaügyi központban tett látogatásáról így ír: „A nő átnézi a papírjaimat, majd szemüvege mögül felpillantva megkérdezi: „nem akarja átképezni magát?” „Átképezni? Van néhány diplomám”- habogok, mire ő közli, hogy azok nem versenyképesek, „masszőr, manikűrős, vámtiszt - manapság ezeket keresik” - teszi hozzá biztatólag –„senki sem keres anto… antoporológust.”

A tinédzser kategória első helyezettje, Kassai Tünde ötletességével hívta fel magára a zsűri figyelmét, ő tárgyakat megszólaltatva mutatta be a fiatalok életét: „(A tornacipő) Reggel alig talál belém. Ha végre ott áll útra készen, idegesen morogni kezd a tükörképének, hogy rémes, milyen nagy a feneke, és hogy mennyire lelapul a haja. Jönnek a lelkes szülők, túrórudit csúsztatnak a táskájába, megpuszilgatják, sőt babusgatnák, de ő csak ímmel-ámmal viszonozza az öleléseket, mert azért mégiscsak.”

Zsűri és díjazottak

Felnőtt kategória

1. díj: Kálmán Dóra (36) Etyek
2. díj: Mocsonoky Anna (51) Budapest
3. díj (megosztott): Nagyváradi Andrea (31) Sopron
3. díj: Jelencsics-Nagy Andrea (48) Szigetszentmiklós
Richter-különdíj: Kenesei Lívia (37) Nagytarcsa
Terézapu-különdíj: Károlyfi Csaba
Különdíj: Szekér Edit (33) Ágfalva
Különdíj: Farkas Éva Budapest
Különdíj: Várnagy Márta (60) Budapest

Tinédzser kategória

1. díj: Kassai Tünde (17) Szentendre
2. díj: Cseri Hanna (17) Budapest
3. díj: Érlaki Gitta (15) Debrecen
Richter-különdíj: Buglyó Emese (14) Budapest
Terézapu-különdíj: Csurmán Zoltán (17) Budapest

A díjazott írások a www.terezanyu.hu honlapon olvashatók.

A Kőbányai Pedagógiai Szolgáltató Központ idén ünnepelte fennállásának jubileumi, 25 éves évfordulóját.

Az intézmény történetéről, munkásságáról készült egy kisfilm, amit a KPN 2012. rendezvénysorozat zárónapján vetítettünk le a velünk együtt ünneplők körében.

A videó megtekintéséhez kattintson az alábbi képre!

A Kőbányai Pedagógiai Szolgáltató Központ 2011-ben természettudományos pályázatot írt ki kőbányai általános és középiskolások, budapesti tehetségpontok, és tajvani diákok számára.

A komplex pályázati produktumok értékelése, eredményhirdetés és díjátadás a magyar csapatok részvételével, valamint a legeredményesebb tajvani csapat internetes élő kapcsolatával valósul meg.

A rendezvényt megnyitja: Bajor Péter a Nemzeti Tehetségpont igazgatója
Zárszót mond: Kovács Róbert Kőbánya polgármestere

Időpont: 2012. május 18. 10.00
Helyszín: Kőbányai Szent László Gimnázium 1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 28-34.

A rendezvény online közvetítéssel élőben követhető a pályázat honlapján keresztül: www.galtanarur.hu

Amennyiben érdeklődik az esemény iránt, vegye fel velünk a kapcsolatot. A rendezvényről bővebben a pályázat honlapján, ezen a linken olvashat .

Az óvodai beiratkozás időpontja ebben az évben május 7-11. közé esik.

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Jelentkezni a meghirdetett időpontban a lakóhely szerinti körzetileg illetékes - vagy választott - önkormányzati, továbbá nem önkormányzati óvodában lehet.

A beíratáskor be kell mutatni:

- a szülő, illetve gyermekének személyazonosságát, lakcímét igazoló dokumentumot,
- valamint a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

További részletes információt az "Óvodai felvételekről szóló hirdetmény"-re kattintva olvashat.

Többen kérték szerkesztőségünket arra, hogy próbáljunk "csinálni valamit" a nyárfák ellen, mivel lehulló szöszmöszeikkel elárasztják a kerületet, és rengeteg embernek okoznak allergiás rohamokat. Vannak, akik egyenesen a fák kivágását követelik az önkormányzattól. Utánanéztünk a dolognak, és megtaláltuk a kispesti önkormányzat témában készült közleményét.

Kőbányai nyárfa "hómező"

A kispesti Zöldprogram Iroda nyárfák védelmében készült írása szerint az áprilisi - májusi időszakban mindig sok panasz érkezik a „nyárfa - vatta” okozta kellemetlenségek miatt. Sokan jelzik a „vattával” kapcsolatban allergiás - asztmatikus megbetegedésüket. Sokszor azt is kérik a környéken élők, hogy az Önkormányzat adott körzetekben vágassa ki a nyárfákat.

A Zöldprogram Iroda ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy a nyárfa vattája több más kellemetlenség mellett nem okoz, nem okozhat allergiás tüneteket! Mint az közismert, az allergiás tüneteket egyes növények virágpora vagyis pollenje válthatja ki. Ezzel szemben a nyárfa „vattája” nem más, mint különböző nyárfa változatok egyes egyedeinek a termése repítő szőrökkel, vagyis a „vattával” ellátott magvai. Az, hogy sokan azt hiszik, hogy a nyárfa vattája, vagyis termése allergiás tüneteket válthat ki, azzal van összefüggésben, hogy a fák termésének érése, azaz a szórása a pázsitfűfélék virágzásával szokott egybe esni. Egyes fűfélék, például az angol perje, csomós ebír, stb. pollenje viszont valóban igen gyakran válthat ki allergiás tüneteket. Pont ezért ebben az időszakban sokan, nem véletlenül szénanáthának is nevezik az allergiás jellegű betegségeket.

A nyárfákkal kapcsolatos állásfoglalásában mind az Országos Környezet-egészségügyi Intézet, mind az Országos Aerobiológiai Hálózat kifejezetten arra hívja fel az érintettek, így az önkormányzatok, intézmények, telektulajdonosok figyelmét, hogy önmagában a fa termése miatt ne vágjanak ki, vagy vissza nyárfákat! Az egészségügyi és a kertészeti szempontok ebben az esetben teljesen egybe esnek a nyárfák környezet-, illetve mikroklíma javító szerepe miatt!

Természetesen ez a termés is sok problémát okozhat - mint ahogy sok más díszfa termése, levélzete is - az esztétikum a köztisztaság vagy a lakások szellőztetése szempontjából. A termés szórás maximum egy hónapos időszakában gyakoribb takarítással bőven lehet ellensúlyozni a kellemetlenségeket, szemben azzal, amit egy kifejlett nagy lombozatú nyárfa javít közvetlen környezetén például az oxigéntermelő képességével.

Forrás: Kispesti Zöldprogram Iroda, Kispesti Önkormányzat, Magazinlapok

Megjelent a Kőbánya.info legfrissebb száma, amely a képre kattintva nyitható meg pdf. formátumban.

Járdán vagy úttesten, villogó lámpával vagy állandó fényűvel? Na és mekkora sebességgel? Csak néhány kérdés azok közül, melyekkel könnyen zavarba ejthető még a leggyakorlottabb bringás is. A McDonald’s BringaMánia KRESZ-tesztjén, közel 1000 hazai kerékpáros válaszai alapján kiderült, hogy akadnak értelmezési problémák a szabályokat illetően.

A McDonald’s BringaMánia program megbízásából, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszéke segítségével 2011 decemberében felmérést végzett a Vuelta Sportiroda. A felmérés során utcai megkérdezés illetve internetes kitöltés útján közel ezer fő válaszait gyűjtötték össze és értékelték ki. A McDonald’s BringaMánia Kresz-teszt felmérése azzal a céllal jött létre, hogy annak eredményeit felhasználva eloszlathassák a „kerékpáros KRESZ” körüli tévhiteket, és így a nyári bringás-szezonra mindenki tisztában legyen a szabályokkal. A felmérés kérdései sorra vették az utak használatával, a sebességkorlátozásokkal, a forgalmi szabályokkal és a biciklis öltözékkel, felszereléssel kapcsolatos problémákat.

Szabályok és szokások

A felmérés tanulsága szerint az utak megfelelő használata körül továbbra is nagy a zűrzavar. Némely esetben maguk a KRESZ szabályok is ellentmondásosak, máshol tévhitek és rossz berögződések okozzák a problémákat, és teremthetnek veszélyhelyzeteket. A kerékpárutak használatával a többség tisztában van, azonban a járda, a közös gyalog- és kerékpárutak, valamint az autóbusz forgalmi sáv esetében ez már kevésbé mondható el.

Kié a járda?

A KRESZ csak abban az esetben engedi a járdán való kerékpározást, ha az út kerékpáros közlekedésre alkalmatlan vagy tilos rajta biciklizni, talán ezért gondolja úgy a válaszolók 41 százaléka, hogy a járdán egyáltalán nem szabad tekerni. Arról pedig, hogy milyen út számít közlekedésre alkalmatlannak, hosszas vitákat lehetne folytatni.

A közös gyalog- és kerékpárutak esetében a megkérdezettek mindössze 30 százaléka van tisztában azzal, hogy csak abban az esetben kötelező a közös utak használata, ha a gyalogosok forgalma nem akadályozza a kerékpáros haladását. Az autóbusz forgalmi sávban való közlekedéssel kapcsolatban sem sokkal felkészültebbek a válaszadók, hiszen a megkérdezettek csupán 41 százaléka tudja, hogy külön megengedő tábla esetén az is igénybe vehető a kerékpáros forgalom számára. Azt azért hozzá kell tenni, hogy ilyen megengedő táblával szinte még senki sem találkozott.

Határtalan sebesség

A forgalmi szabályok tekintetében biztatóbb a helyzet, a legtöbb helyes válasz ugyanis ebben a témakörben született. Az egyirányú utcában való közlekedés, illetve a zebrán történő elsőbbségadást illetően megnyugtatónak mondható a bringások felkészültsége (77% illetve 75% tudta a jó választ). A kerékpárosok maximális sebességére vonatkozó kérdéseket a válaszolóknak csupán 48 százaléka válaszolta meg helyesen.

Csillog, villog, visszaver

A láthatóságra vonatkozó kérdések azonban sokakat csőbe húztak, hiszen a válaszadók közel 60 százaléka szerint a villogó piros hátsó fényforrás a szabályos, pedig a KRESZ folyamatos fényt ír elő. A lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok között kötelező fényvisszaverő ruházatot pedig a felmérésben résztvevők 44 százaléka gondolja kötelezőnek lakott területen belül is, vagy akár minden esetben.

Ahogy a felmérés eredménye is igazolja, általánosnak mondható a bizonytalanság a bringások között, ha a közlekedési szabályokról kell nyilatkozni. Épp ezért ezek a kérdések nem maradhatnak megválaszolatlanok, hiszen az egyértelmű, mindenki számára érthető KRESZ - és ennek ismerete - a biztonságos közlekedés alapja. Az eredeti kérdőív és a helyes válaszok megtekinthetők a BringaMánia oldalán (www.bringamania.hu), ahol folyamatosan újabb információk is olvashatók a témával kapcsolatban.

Kovács Róbert polgármester kezdeményezésére és támogatásával április 17-től, minden kedden és csütörtökön Nordic Walking foglalkozást tartanak kőbányai nyugdíjasok részére.

Az első foglalkozás időpontja: április 17., kedd 15:00 óra
Helyszín: Újhegyi Sportliget
Gyülekező: Újhegyi Uszoda főbejárata előtt

Az első foglalkozáson Kovács Róbert polgármester mellett Monspart Sarolta, a Magyar Olimpiai Bizotsság alelnöke, tájékozódási futó világbajnok is részt vesz.

A foglalkozáson való részvétel ingyenes, a szükséges sporteszközöket Kovács Róbert polgármester biztosítja. Mint minden sporthoz, a nordic walking-hoz is kényelmes öltözet és cipő szükséges.

További foglalkozások időpontja és helyszíne:
- keddi napokon 10 órától az Újhegyi Sportligetben, gyülekező 9:45 órától az Újhegyi Uszoda főbejárata előtt
- csütörtöki napokon 10 órától az Óhegy parkban, gyülekező: 9:45 órától a Csősztorony előtt.

Az Önkormányzat szeretettel vár minden kedves kőbányai nyugdíjast, aki kész arra, hogy kellemes foglalkozás keretében, jó társaságban, a szabad levegőn tegyen egészsége megőrzéséért.

A Közoktatási törvény tankötelezettségről szóló 6-7. §-a értelmében tankötelezettségének kezdetén minden gyermeket be kell íratni az iskolába.
A 2012/2013. tanévben tanköteles az a gyermek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, és 2012. év május 31-ig a hatodik életévét betölti.

A beiratkozás időpontja: 2012. április 19-én (csütörtökön) 8-19 óráig, április 20-án (pénteken) 8-18 óráig.

A felhívás részletes szövegének megtekintéséhez kattintson IDE!

Forrás: kobanya.hu