A közösségi közlekedésben résztvevők támogatása, az utazási feltételek javítása érdekében a Kőbányai Önkormányzat beruházásában 2022 márciusában megújul Felsőrákoson a „Halas utca”, Újhegyen pedig a „Mádi utca” elnevezésű buszmegálló.

A beruházás keretében a buszmegállók új térkőburkolatot kapnak, utcabútorokat helyeznek ki, és a megállók környezetrendezésére is sor kerül. A beruházás második ütemében a jelenlegi elavult utasvárók cseréje is megtörténik.

A Kőbányai Önkormányzat bízik benne, hogy a megújult buszmegállókat örömmel veszi majd használatba Kőbánya lakossága.

Forrás: kobanya.hu

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti helyi csoportja bemutató gyűrűzést tart minden érdeklődő számára Kőbányán.

Időpont: 2018. február 17, szombat, 9-12 óráig
Helyszín: Bp. X. kerület, Felsőrákosi-rétek, Túzok utca

Találkozó: 9:00-kor a 67-es busz túzok utcai megállójában, X. kerület, Keresztúri út és Túzok utca találkozásánál, ahonnan begyalogolunk a területre. Később érkezők is könnyen megtalálják a gyűrűzés helyszínét, ha a Túzok utcán begyalogolnak néhány száz métert.
Busz az Örs vezér térről indul, melynek menetrendje ITT található meg!

A program jellegéből adódik, hogy jelentős eső esetén a gyűrűzés elmarad.

Szervező, kapcsolat: Lendvai Csaba, 20/322-5787

Kék cinege, fotó: Dókus Gyöngyi, forrás: mme.hu

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportja évek óta sikeresen hajt végre a főváros védett és védelemre érdemes területein természetvédelmi programokat. Tevékenységük megerősítéséhez jelentékenyen hozzájárul, hogy a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alap pályázatán rendszeresen indulnak, melynek köszönhetően még több lehetőségük nyílik Budapest természeti értékeinek hatékony megvédésére. A fővárosi pályázataik egyik fő alkotóeleme a helyi védettségű területeken létesítendő tanösvényhálózat kialakítása, folyamatos bővítése és karbantartása.

Tanösvénytábla a Rákos-patak mentén (Fotó: Bajor Zoltán), forrása: mme.hu

2015-ben Budapest legfiatalabb védett területén, a 2014 január 1-én oltalmat kapó kőbányai Felsőrákosi-réteken létesítettek újabb tanösvényt, a kijelölt útvonalon 12 darab tábla kihelyezésével. A közel 2 kilométeres körtúrán a védett terület és közvetlen környezetének legérdekesebb tájait lehet bebarangolni, mely családoknak és iskolás csoportoknak is kitűnő program. A X. kerület kevésbé ismert részén sok információt találhatunk az itteni élővilágról, de helytörténeti és kultúrtörténet érdekességek is helyet kaptak a táblákon. A terület növény- és állatvilága egész évben tartogat meglepetéseket az érdeklődők számára, ezért mindenkit csak buzdítani tudnak a Felsőrákosi-rétek meglátogatására.

A tanösvény útvonala (Forrás: Google Earth)

A tanösvény létrehozását a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja támogatta.

Tanösvénytábla a Rákos-patak mentén (Fotó: Bajor Zoltán), forrása: mme.hu

Forrás és képek: MME.hu

A Fővárosi Önkormányzat megbízásából március 17-én a FŐKERT Nonprofit Zrt. munkatársai a Felsőrákosi-rétek Természetvédelmi Területen felállították Budapest első mesterséges gólyafészkét. A több, mint 8 méter magas oszlopon található fészektartó kihelyezésének jelentőségét több szempont is alátámasztja. A fővárosban az utolsó hitelt érdemlően bizonyított fehér gólya (Cicconis cicconia) fészkelések több, mint négy évtizeddel ezelőtt történtek, vagyis hazánk egyik legkedvesebb madara költőfajként régen kipusztult Budapestről. 

A faj számára alkalmas táplálkozóterületek azonban – kisebb kiterjedésben ugyan, de – még mindig rendelkezésre állnak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a tavaszi és az őszi vonulás idején a fehér gólyák magányos példányai, illetve kisebb nagyobb csapatai rendszeresen átrepülnek a város felett, sőt csapadékosabb években az időszakos vízállások átmeneti pihenőhelyet is biztosítanak számukra, elsősorban Budapest pesti peremkerületeiben. 

Éppen ez a tény segítette a helyszín kiválasztását, ugyanis a Rákos-patak kőbányai szakasza ma is az egyik legfrekventáltabb gólyavonulóhely a városban. De a kijelölést más is befolyásolta: a X. kerületben található ugyanis Budapest legfiatalabb védett területe, a több mint 160 hektáros kiterjedésű Felsőrákosi-rétek Természetvédelmi Terület, mely 2014. január 1-je óta élvez törvényes oltalmat.

A FŐKERT kiemelt figyelmet fordít a főváros parkjai és fasorai mellett arra is, hogy a városban még megmaradt, országos szinten is kiemelt értéket képviselő természeti értékeink ne csak a mi generációnknak, hanem unokáinknak is nyújthasson a jövőben annyi élményt kikapcsolódást, mint amelyet a ma emberének biztosít. Emellett a faji szintű védelem is fontos ezeken az élőhelyeken, melyek egyik zászlósfaja és pozitív példája lehetne a fővárosunkba visszatelepülő, fokozottan védett fehér gólya, mint az urbánus természetvédelem egyik példaképe.

Forrás és képek: FŐKERT Nonprofit Zrt. Facebook oldala

Olvasói levelet kaptunk, amelyben Sajti Viktória számolt be a Felsőrákosi-réteken sétálás közben tett borzalmas felfedezéséről. A következőket írta:  

"Február 1-én délután Őket leltem Budapesten, a Felsőrákosi-réteken (ez a X., XVII., XVI. kerület között elterülő terület). Bejelentést tettem a mezőőrségnél és a rendőrségnél. Február 2-án reggel telefonáltak a Rákosmenti Mezei Őrszolgálattól, hogy kiderítették: a helyi vadásztársaság legálisan elejtett őzek maradványait rókacsalétekként helyezte ki. A legalitásról annyit, hogy azért van szükség a vadak kilövésére, mert az önző emberiség elvette a területeiket!! De ha már így van, akkor is lehetne emberségesen bánni a holttestükkel. A nyakuknál összetekerve, lábaikat leszaggatva és melléjük dobva, vasrúddal átszúrva "nézett rám" a két holt őzike. Belső szerveik egy szomszédos bokorra föltűzve... Mindez ráadásul egy népszerű kiránduló- lovagló- és kutyasétáltató út mellett. Ha én legszívesebben meghaltam volna, csak hogy ne kelljen magamban hordani ezt az élményt, akkor vajon egy gyerekben mit okoz a látvány?! És a kutyáknak, akik két nap múlva már a bomló húst kóstolgatják, vajon mi bajuk lehet tőle? A Mezőőrség azt mondta, hogy a fényképes bejelentésem alapján megkeresték a vadásztársaságot, hogy ne tegyék ki a kirándulókat ilyen sokkoló látványnak, így azóta eltávolították a bőröket. A zsigerek maradtak. Akkor tehát most a rókákat ölik a határban..."

Figyelem!
Felkavaró képek!

V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V
V

Kép: Sajti Viktória

Hétfőn délután lakossági bejelentés érkezett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságra, hogy a Rákos-patak budapesti szakaszán a víz vörösesbarna színűre szennyeződött. Az eddigi vizsgálatok megállapították, hogy a Rákos-patakhoz közel korábban egy 14 kilométer hosszú, 450 milliméter átmérőjű új fémcsövet töltöttek fel a patak vizével, majd ezt a vizet visszaengedték a mederbe. A csőből kifolyó víz vas-oxiddal szennyeződött, azaz rozsdás víz került a patakba. A Fővárosi Csatornázási Művek jelenleg elemzi a szennyvíz minőségét és összetételét, míg igazgatóságunk, mint vízügyi hatóság a szükséges engedélyek meglétét, illetve az azokban foglalt feltételek betartását vizsgálja.

Forrás: Fővárosi Katasztrófavédelem

A Rákos-patak -a kép forrás: Korda Gyulu, Facebook, a kép tárhelye: Origo.hu

Rekordszámú egyetemi hallgató vett részt a Felsőrákosi-réteken tartott rendhagyó természetvédelmi terepgyakorlaton, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar hallgatóinak tartott a Főpolgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Főosztálya és a FÖRI Természetvédelmi Őrszolgálata. A közel 100 főből álló egyetemi hallgatóság Takács Noémi természetvédelmi szakreferens vezetésével körbejárta a Felsőrákosi-rétek természetvédelmi területet, miközben megismerkedett a védett értékekkel, a természetvédelmi kezelési feladatokkal, a közelmúltban megvalósult kármentesítés tapasztalataival és a természetvédelmi őrszolgálat munkájával.

A terepgyakorlat során rövid összefoglalót hallgattak a Rákos-patak revitalizációjának természetvédelmi vonatkozásairól és az invazív állat- és növényfajok negatív hatásairól a természetvédelmi területen. A Főpolgármesteri Hivatal fontosnak tartja a jövő várostervező és üzemeltető szakembereinek szemléletformálását,valamint az összegyűlt tapasztalatok átadását. A Városüzemeltetési Főosztály Corvinus Egyetemmel kialakult együttműködés keretében a hallgatók képzését előadások tartásával, üzemlátogatások szervezésével és terepbejárásokkal is segíti.

Forrás és fotó: FÖRI, budapest.hu

A Budapest.hu portál számolt be arról, hogy befejeződött a Felsőrákosi-rétek természetvédelmi területen az illegális kábelégető helyek felszámolásának első üteme. A Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területen az egykori kábelégető helyek közül befejeződött az ex lege láprét melletti szennyezés felszámolása. A munka folyamán 275 tonna veszélyes hulladékot szállíttatott el a Fővárosi Önkormányzat a Főkert Zrt-vel. A komoly szakmai és technikai felkészültséget igénylő munkát a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságon működő Természetvédelmi Őrszolgálat segítette és ellenőrizte.

Kármentesítésre utaló figyelmeztetés a Felsőrákosi-réteken, Fotó: FÖRI, budapest.hu

A 2014. január elseje óta védetté nyilvánított, 164 hektáros terület a Rákos-patak mentén fennmaradt értékes lápi élőhelyeket őrzi, és számos védett állat- és növényfajnak nyújt otthont. A Fővárosi Önkormányzat a terület természetvédelmi kezelésének részeként kiemelten fontosnak tartotta a területen másfél évtizede folytatott illegális kábelégetésből visszamaradt mérgező salak mielőbbi felszámolását.

Forrás és képek: Budapest.hu, fotó: FÖRI, Budapest.hu

Agócs Zsolt önkormányzati képviselő közleményt juttatott el hozzánk, amelyben arról tájékoztat, hogy védetté nyilvánították a Felsőrákosi-rétek területét. A képviselő a következőképpen fogalmazta meg a döntés miatt érzett örömét:

"Hét évnyi kitartó munka árán, de sikerült. Köszönöm mindazoknak, akik támogatták a munkámat, segítettek és biztattak, hogy ne adjam fel! Jóleső érzés, hogy gyerekkorunk csodálatos világa immár hivatalosan is védett terület lett. Így nagy eséllyel tovább él, és nem legendaként, a "Patak", ahogy mi hívtuk. Gyerekeink és unokáink is találkozhatnak azzal az élménnyel, amivel magunk is gazdagodtunk általa."

Agócs Zsolt önkormányzati képviselő

Fotó: Budapest.hu

A Budapest.hu fővárosi portál számolt be arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2013. december 11-i ülésén Felsőrákosi-rétek természetvédelmi terület névvel egy új, 164 hektáros területet nyilvánított védetté. A védetté nyilvánítás nagy előrelépést jelent Budapest természetvédelme és zöldfelületeinek megőrzése szempontjából. A terület Budapest X. kerület északi határán, a Rákosi-réteken található, amelyet délről a Keresztúri út és kisebb gyártelepek, északról pedig a XVI. kerület közigazgatási határa övez. 

Az új védett terület a Rákos-patak mentén fennmaradt értékes lápi élőhelyeket, közöttük jó állapotban megmaradt üde lápréteket, kékperjés kiszáradó lápréteket, égerligeteket foglal magában, amelyek számos védett állat- és növényfajnak nyújtanak otthont. A területbe beékelődnek országos szintű védettséget élvező, úgynevezett ex lege védett lápfoltok, amelyek között lévő területek a védetté nyilvánítással biztosítják a nagyon fontos ökológiai kapcsolat fennmaradását.

A Fővárosi Közgyűlés 1999 óta most először élt ezzel a jogkörével és nyilvánított védetté egy teljesen új területet. Az új védett terület őrzését a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság keretein belül működő önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat látja majd el.

Forrás: Budapest.hu, Agócs Zsolt önkormányzati képviselő

A tavalyi évben, 2012 novemberében, többszöri kérésünkre végre sikerült fedél alá hozni egy katasztrófa-védelmi és egyéb  összhatósági terepszemlét, ún. super visor-i bejárást a Rákos-patak menti kábelégetéssel érintett területen. Számomra érthetetlen módon (igazából a tűzoltó parancsnok Géczi Béla ezredes úr kivételével) egyik hatóság sem reagált a látottakra kellő komolysággal. Jogszabályi hiányosságokra hivatkozva tologatták egymás közt a megoldás felelősségét.

Bevallom, emiatt elragadtattam magam, és nem kertelve, vélhetően néhányukat megsértve ezzel, de (finoman szólva) hangot adtam nemtetszésemnek. Ezután nem sokkal egy mozgó labor autó jelent meg, amely mintát vett a kábelégetés maradványából, (hihetetlen módon, egy műanyag kávés pohárral) és megvizsgálták a minta pH értékét. Ez alapján kijelentették, az anyag nem veszélyes. Bár előzőleg mindenkinek felhívtam a figyelmét, hogy csak saját felelősségre menjenek a maradványok közelébe, annak kipárolgásának belégzése nyomot hagy a nyálkahártyában, a cipő talpát pedig megmarja, amit minden résztvevő meg is tapasztalt. Géczi ezredes úr kérte, hogy a jelenlévők két héten belül tegyenek javaslatot a kármentesítésre, amiket egymás között megosztunk, kiértékelünk. Nos, eddig híre-hamva sincs az ötleteknek. Viszont (nem hivatalos úton) tudomásomra jutott, hogy írásban is a hatóságok csak mentegették, saját magukat felmentették a feladat alól. Emiatt néhány újabb kérdésem, gondolatom született.

- Ennyi hatóság csak ennyit tudott összehozni, az szégyen rájuk nézve! Majdhogynem megmagyarázzák, hogy miért nem szükséges beavatkozniuk (ez a kényelmesebb, mintsem bármit is lépni a megoldás érdekében), ezzel muníciót adnak a további égetéshez, mert mint hatóságok "nem tudnak tenni semmit", tehát következmények nélkül lehet folytatni azt. 

- Melyik hatóság mondja már ki határozottan, hogy (ellentétben egy régebbi labor eredménnyel) a visszamaradt anyagok nem veszélyesek a környezetre? Tehát nem kell különleges eljárással, biztonsági szabályok mentén elszállítani, szállíttatni a salakot, le lehet tenni bármelyik hulladékgyűjtő bányában, lerakóhelyen. 

- A kapott (helyszínen kiosztott) korábbi laboreredmény ismeretében és a helyszínen egy kávés pohárban lakmusz papírral megmért ph érték összehasonlítása alapján szakmailag megalapozottan (?) kijelentették, hogy nem jelent veszélyt az anyag a környezetre. Bár a halmazon szemlélődők cipője talpát megmarta az anyag. Vajon miért? A belélegzett kipárolgás a nyálkahártyában reakciót vált ki, az illatanyag rögzül a memóriában, bárhol, bármikor, bárki felismeri az illatot, és be tudja azonosítani. Vajon miért? (nem igazán pozitív élmény!) 

- A labor vizsgálat szerint sósav kerül a levegőbe. Egy kilogramm kábel égetésekor 40 liter! A helyszínen lévő maradványok mennyisége 200-300 tonna (szorozzuk be 40 literrel). Ez a mennyiség mennyi kárt okoz(hat)ott a közvetlen illetve közvetett környezetben? 

- Fényképekkel tudom bizonyítani, hogy a maradványok talaj feletti mennyisége lényegesen csökkent az utóbbi 5-6 évben. Hová került a különbség?  Közvetlen a patak melletti halom nagy része egyértelműen a patakba, a mezőn található halmazból pedig a talajba mosta a csapadék. 

- Mivel a labor eredmény alapján kimondható, hogy kifejezetten veszélyes anyagról van szó, legelőször is egy széleskörű vizsgálatokat kellett volna elvégezni, ezután megállapítani a tényállást. Jelenleg inkább feltételes módban mondanak vélemény ahelyett, hogy (a kávés poharas "eljárást" kivéve) a már meglévő eredményt egy újabb, részletes ellenőrző eljárás eredményével hasonlítanák össze, ebből vonva le a következtetést, megállapítva a szükséges kármentesítési eljárást, végrehajtás szükségességét. Igaz, akkor le kéne hajolni, dolgozni. Az első eljárás költsége kb 300 000 forint volt, ma egy hasonló ellenőrző eljárás sem hiszem, hogy lényegesen többe kerülne. 

Összességében megkérdőjelezhető a super visor-i bejárás eredményessége. Előzetes (a labor eredményekkel egyidejű) becslések szerint a maradványok elszállíttatása 40-50 millióba kerülne.Ha a bejáráson elhangzottakat vesszük figyelembe, akkor ennek töredékére lenne szükség. A bejáró hatóságok közül ki meri kijelenteni egyértelműen, nagy biztonsággal és felelősséggel, hogy ez utóbbi is elegendő (mellőzve minden biztonsági előírást, védőfelszerelést, különleges szállító járműveket, stb)? Ha ezt valamelyik hatóság mégis megteszi, vajon mikor szállítják el a maradványokat? A terület ugyanis természetvédelmi területté nyilvánítási eljárás alatt áll. Ideje hát mihamarabb megtalálni a végleges megoldást.

Emberileg is, hatóságilag is.

Agócs Zsolt önkormányzati képviselő