Az új városüzemeltetési stratégia segítségével bő három hónap alatt több mint egymilliárd forint működési megtakarítást tudtunk elérni. Reményeink szerint a két-három éves szerződések felülvizsgálásával további három milliárd forintot tudunk megspórolni – mondta a Demokratának dr. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes.
Miben különbözik az új városvezetés filozófiája a régitől?
A Tarlós István által irányított új városvezetés várospolitikájában óriási filozófiai különbség van ahhoz képest, mint amit az elmúlt húsz évben láttunk. Az eddig elhanyagolt városüzemeltetés a prioritások között most központi helyet foglal el. A korábbi vezetés elnyomva és elhanyagolva a városüzemeltetést fejlesztés-orientált várospolitikát erőltetett, de ezt is csak a szavak szintjén mert az eredmények nem nagyon látszanak. Ha valakinek fel kellene sorolni, hogy a fővárosban milyen látványos fejlesztések történtek az elmúlt húsz évben, akkor nagy erőfeszítéssel is csak néhány percig tartana a felsorolás, pedig ha egy városvezetés a fejlesztést igazán komolyan vette volna, húsz év munkáját több tíz percig kellene sorolni. Az irányítási és ellenőrzési filozófiánkból adódóan nincs olyan terület, amelyet ne változtatnánk meg. A prioritásokban pedig elsősorban nem egyes üzemeltetési területek versenyeznek, hanem maga a városüzemeltetés lesz hangsúlyosabb. meg kell azt is jegyezni, hogy a pénzügyi nehézségek miatt hihetetlen nehéz lesz, hogy ezt látványosan igazolni is tudjuk a budapestiek számára.
Miért volt szükség a Budapesti Városüzemeltetési Központ és a Budapesti Közlekedési Központ létrehozására?
Az elmúlt négy évben ellenzékből figyelve a város működési problémáit, láttuk, hogy hiányzik egy szint a Fővárosi Közgyűlés és a feladatellátó cégek között. Egy olyan szint, amely a tulajdonos érdekeit megfelelően tudná artikulálni és megrendelőként meg tudja fogalmazni, milyen igényei vannak, továbbá képes arra, hogy az egyes cégstratégiákat összefogja és az ebből származó előnyöket a város érdekében kihasználja. Az egyes cégek nyakába egyszerűen bedobták a gyeplőt. Nem volt megfelelő irányítás és nem volt megfelelő ellenőrzés. A cégvilág sajnos nagyon elkriminalizálódott, több cégvezető ellen jelenleg büntetőeljárás folyik, sőt politikusok is érintettek. Az új struktúrának két fő előnye van. Egyrészt összefogja a cégvilág munkáit, kihasználja a benne rejlő energiákat, másrészt nehezebbé teszi a közpénzekkel való visszaélést, és egy olyan ellenőrző rendszert működtet, amely sokkal hamarabb jelez, ha valamilyen működési probléma van. A Városüzemeltetési Központhoz tartozó cégek, mint leányvállalatok, létrehoznak ebben a holding szervezetben egy cash-pool rendszert, amely a cégek belső pénzügyi műveleteit lényegesen kedvezőbb banki kondíciókkal képes kezelni. A cégek egymást is képesek lesznek segíteni, sokkal olcsóbbá téve így a pénzügyi-technikai műveleteket. Az ebből származó előnyök ilyen árbevételű cégek esetében milliárdos nagyságrendben jelentkeznek. Az egyik legfontosabb várospolitikai területnek a közlekedést tekintjük. A BKV a jövőben egy közösségi közszolgáltatást ellátó cég lesz. Szét fogjuk választani a megrendelői és a szolgáltatói funkciókat. Ezek ma teljesen összekeverednek.
Mikorra fognak végezni a gazdasági-pénzügyi átvilágítással?
A Főpolgármesteri Hivatal átvilágítása már befejeződött, a cégvilágban 2011 márciusára fogunk végezni. Nem szeretnénk tovább húzni, mert elsősorban nem a múlttal akarunk foglalkozni, hanem a jövővel. Át kell nézni, hogy a szerződések jogi szempontból és gazdasági-célszerűségi szempontból megfelelnek-e. Nem elég a jogi vizsgálat, mert sokszor jogilag kifogástalan szerződés gazdasági szempontból elfogadhatatlan is lehet.
Mekkora a főváros működési hiánya?
Demszky Gábor ezt átadás-átvételkor ötvenhat milliárd forintban jelölte meg, tehát a működtetésből évente legalább tizennégy milliárd forint hiányzik. A működési forráshiány szerintünk ennél lényegesen több, mert nem reálisan számoltak bele sok olyan tételt, például az amortizációt, amelyek nélkül nem lehet működési forráshiányt kalkulálni. Az összeg legalább százhatvan milliárdra rúg. Főpolgármester úr gyakran emlegeti, hogy a BKV belső adóssága nyolcszáz milliárd forint, ez a teljes eszközpark amortizációs szintjét jelzi, azaz ha most le kellene cserélni ezt az infrastruktúrát, akkor legalább nyolcszáz milliárdra lenne szükség. Ha azt vizsgálnánk, hogy a mostani eszközpark felújítási igénye mennyi összesen Vízművek, a Csatornázási Művekre és más egyéb közszolgáltató cégeknél, akkor ijesztő nagy számot kapnánk. Nem az a cél, hogy sokkoljunk. A Fővárost olyan irányba kell fordítani, hogy a közpénzekkel hatékonyan gazdálkodjon. Ne lehessen elhordani teljesítmény nélkül milliókat, százmilliókat se a cégvilág, se magánszemélyek felé. Ez az új struktúra képes lesz ennek a feladatnak eleget tenni.
Van már eredménye a városüzemeltetés átszervezésének?
Az új városvezetési stratégia segítségével bő három hónap alatt több mint egymilliárd forint működési megtakarítást tudtunk elérni. Az előző vezetés az üzemeltetésből folyamatosan kispórolta a pénzt. A Gyógyfürdő Zrt-t például úgy vettük át, hogy különböző gazdaságilag elfogadhatatlan döntések miatt most közel egymilliárd forintos veszteséget kellett visszapótolnunk a cégbe, hogy két fürdő felújításához meg tudja szerezni azt a milliárdos nagyságrendű uniós támogatást, amelyet veszteséges cégként nem tudott volna. De ugyanilyen nehéz helyzetben van a Temetkezési Intézet, a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. Reményeink szerint a két-három éves szerződések felülvizsgálásával további három milliárd forintot tudunk megtakarítani. Ha egy cég az alaptevékenységét kiszervezi, azzal a saját létét és a vezetőik alkalmasságát kérdőjelezi meg. A Budapesti Gyógyfürdő és Hévizei Zrt azért jött létre, hogy Budapest gyógyfürdőit, hévizeit, strandjait működtesse. Az előző vezetés kiírt egy pályázatot, mondván, ők nem tudják a fürdőket hatékonyan működtetni, ezért az egész működtetést kiadták magánvállalkozásba. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy belátható időn belül ezt visszarendezzük.
Hogyan lehet a fürdőket nyereségessé tenni?
A gyógyfürdők esetében az egészségügyi kassza bizonyos állami forrásaira mindenképpen szükség van. A másik lehetőség, nagyon aktív, tudatos turisztikai várospolitikával ide lehet csalogatni a gyógyfürdő-turizmus iránt érdeklődőket. Akik beutalóval keresik fel a gyógyfürdőket, azok esetében a fürdőhasználat költségeit az állam az egészségügyi kasszából finanszírozza. Ma erre a célra lényegesen kevesebb forrást kapnak a gyógyfürdők, mint 1998-2002 között. Több intézkedést kell egy csomagba foglalni, hogy a gyógyfürdők finanszírozását meg tudjuk oldani. Cél, hogy mint gazdasági társaság képes legyen olyan bevételekre szert tenni, amelyek biztosítják alapműködtetését.
Hogyan lesz Budapest élhetőbb város?
Ha a városüzemeltetésben sokkal eredményesebbek tudunk lenni, vagyis gondozottabbak lesznek a parkok, tisztábbak közterületek. Ha a közösségi közlekedés további utasokat tud megnyerni, akkor a város levegője tisztább lesz, kevesebb gépjármű jön be a városba, ha P+R parkolókat, kerékpárutakat tudunk építeni, ezek mind a város élhetőségét fogják szolgálni. Ehhez pénz kell. Viszont ez a gazdasági-pénzügyi csőd közeli helyzet, amit ránk hagytak, semmiképpen nem segíti elő, hogy rövid időn belül látványos eredményeket tudjunk elérni.
Hogyan tud a tömegközlekedés több utast megnyerni?
Ha a tömegközlekedési eszközök egyrészt tiszták, másrészt időben érkeznek, megfelelő a járatsűrűségük, elérhető ésszerű a jegypolitika. Sok olyan szabályozó eszköz áll a rendelkezésünkre, amelyeknek együttes hatásával el tudjuk érni, hogy a közösségi közlekedési preferenciák megnőjenek, és kevesebb olyan autó legyen, amiben csak egy ember ül. Ezek között lesz népszerűtlen is, mert ha például a Belvárosban magasak a parkolási díjak és dugódíj is van, az emberek nem örülnek. Ha a tömegközlekedéssel lényegesen olcsóbban be tudnak jutni a Belvárosba, akkor sokan inkább a tömegközlekedést fogják választani. Az a városvezetés aki bevezeti várhatóan nem lesz népszerű, de azt gondolom, a világ nagyvárosainak példáját figyelembe véve ezeket a közlekedésszabályozó-eszközöket ésszerűen, jól kihasználva működtetni kell. Nem lehet csak egy-egy eszközzel megoldani a problémát, mert az aránytalanság lenne. Nem lehet például csak a dugódíjból eltartani a közösségi közlekedést.
A budai fonódó villamosok kapcsán érdekellentét van a második kerület és a főváros között. Ha egy kerület érdeke ellentétes a főváros érdekével, a kerületi érdek minden esetben alárendelődik a főváros érdekének?
Nem gondolom, hogy minden esetben, de általában az összérdekeknek felül kell múlniuk a részérdekeket. Az önkormányzati képviselői esküben benne van, hogy a képviselők a település egészének érdekét szolgálják. Nyílván vannak kisebb lakóterületű egységek, amelyeknek megvannak a maguk részigazságaik, nem mondom, hogy nem jogosak, hogy nem kell velük foglalkozni. De például ha a budai fonódó villamos ügyében figyelembe vennénk a második kerület azon érdekeit is, amelyek egyáltalán nem jogosak, akkor fel kellene adni egy kiemelten fontos Észak-Budát Dél-Budával összekötő kötött pályás villamosközlekedési fejlesztési tervet, pedig ez úgy gondolom egy feltétlenül megvalósítandó cél. Nincs olyan közlekedési beruházás, ami ne sértene bizonyos részérdeket. Ha autópályát építenek, az elvágja az egyik oldalt a másiktól. De számtalan embernek sokkal biztonságosabb, gyorsabb közlekedést nyújt. Ha megvalósul ez a beruházás, akkor sokan belátnák, hogy az ellene felhozott érvek nem voltak valósak.
Melyek lehetnek Budapest kitörési pontjai?
Ilyen például a turizmus. Ezért elvi okokból is sajnálatos, hogy az idegenforgalmi adótól, mint fő bevételi forrástól, elesett a város. Azért mondom, hogy elvi okokból, mert az ötszázharminc milliárdos fővárosi költségvetés főszámaihoz képest ez a három milliárdos tétel ugyan elenyészően kicsi, viszont a turisztikai feladatok a városnál maradtak, az Önkormányzati Törvény nem adta át azokat a kerületeknek, a bevételi forrást viszont igen. Budapest 1990-ben adottságait tekintve még egészen más perspektívák elé nézett, mint ami az elmúlt húsz évben megvalósult. A Duna, a Vár, a Millennium idején épült épületek olyan adottságok, amelyekre méltón lehet büszke Magyarország. A pénzügyi nehézségek miatt sajnos ez a négy év biztosan nem arról fog szólni, hogy a fejlesztések terén Európa élvonalába ugrunk. Nemcsak azért kell a városüzemeltetést megerősíteni, mert az elmúlt húsz évben rossz volt, hanem mert komoly fejlesztéspolitikát Európai Uniós források elérésén kívül, saját forrásból nem fog tudni elérni a város. Egy nagyon hatékony, forrásszerző munkát kell végeznünk. Sajnos ezen a téren sem jeleskedett az előző városvezetés.
Mikor lesznek a hétköznapi életben is érzékelhetőek a változások?
Négy év ebből a szempontból borzasztóan kevés idő. Négy év alatt meg lehet változtatni azt a közgondolkodást, ami eddig teljesen más irányba mutatott, főleg a városvezetés részéről. Jelenleg a struktúra-átalakítást végezzük, ez elengedhetetlenül fontos. A régi intézményrendszer alkalmatlan volt a hatékony feladatellátásra. Viszont amíg nem végzünk az intézményrendszer-átalakítással, addig eredmények sem lesznek. A házba akkor lehet beköltözni, ha már megépült, és vendégeket akkor fogadni, ha már berendezték. Mi jelenleg a házat építjük. Eredményeket csak a struktúraátalakítás után tudunk elérni. Ezzel gyorsan végezni szeretnénk, ezért hoztuk létre már a választások után két héttel ezeket a társaságokat. 2011 júliusáig tudjuk a feladatokat teljesen át strukturálni. Ha a ciklus végére nem lesz érzékelhető, hogy az új intézményrendszer egészen más eredményekre képes, mint a régi, akkor felül kell vizsgálni a saját álláspontunkat.
Forrás: Dr. György István honlapja
