A szinhaz.hu internetes portál számolt be arról, hogy a Gyászfilm című készülő alkotást milyen speciális helyszínen is forgatták a film készítői. Eme nem mindennapi helyszín pedig nem más, mint a kerületünk alatt húzódó kőbányai pincerendszer.

A rendezővel, Szabó Rékával készített interjúból megtudhatjuk, hogy "olyan forgatási helyszínt szerettek volna, amelyben "benne van a pusztulás, az elhagyatottság vagy valami kilátástalanság." Több verzió is felmerült a fóti homokbányától kezdve a tárnoki szeméttelepig, végül Pohárnok Gergővel, a film operatőrével döntöttek a kőbányai pincerendszer mellett, amely "döbbenetes módon közvetít egyrészt valamilyen földalatti, nyomasztó világot, de különös, szinte szakrális terei is vannak".

Szabó Réka szerint a forgatás nagy élmény volt. "Három nap, napi 13-14 órákat dolgozva félórás ebédszünettel a nyirkos hidegben, ahol a lehelet is meglátszott: ezért is, vagy ennek ellenére – a hangulat nagyon jó volt. Fantasztikus csapat dolgozott együtt, embert próbáló körülmények között" - árulta el.

A teljes cikket a szinhaz.hu oldalra kattintva olvashatja el.

A fenti képre kattintva megtekintheti a Halász Glória fényképeiből álló Facebook képgalériát, melyek a film forgatása közben készültek

Forrás: szinhaz.hu

A Könyves.blog.hu számolt be arról, hogy tíz éve, 2002. augusztus 27-én hunyt el Gion Nándor vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, tanár, az újvidéki rádió magyar főszerkesztője, aki 1993-tól Kőbányán élt. A kerületben mozgalmas, nyüzsgő világba került, ami sok témát kínált az író számára. A bejegyzés EZEN a linken olvasható el teljes terjedelmében.

Gion Nándor, forrás: MTI

A Törekvés Cseperedők Táncegyüttes és az Apró-Nádasdy csoportja részt vett a 13. Széki Napokon. A két együttes táncosai – 39 gyerek – már nagyon várták, hogy elérkezzen augusztus 11-e, amikor is útnak indultak Erdélybe, a mezőségi Szék „városába”. Az egyhetes néptánc tábort megelőzte egy torockói és tordai látogatás is.

11-én délután érkeztünk meg Erdély egyik legszebbnek tartott falujába, Torockóra. A faluhoz közeledve gyönyörű táj fogadta a csapatot, a falu fölé magasodó Székelykő látványa, és a faluban sorakozó egységes építésű fehér, muskátlis ablakú házak lenyűgözték a gyerekeket.

Reggeli után megtekintettük a torockói Néprajzi Múzeumot, ahol a falu történetével, a vasművességhez tartozó szerszámokkal, valamint a torockóiak csodálatos és egyedülálló népviseletével, népi festett bútoraival ismerkedhettünk meg. Ezután utunk Tordára vezetett, ahol először a sóbányát látogattuk meg. Érdekes látványt és nagy élményt nyújtott a viszhang, az óriáskerék, a minigolf- és bowling pályák, ping-pong asztalok látványa, kipróbálása, valamint az akna mélyén elterülő csónakázó tó.

A Tordai-hasadékban tett túra is emlékezetes marad sokak számára, a hozzá fűződő Szent László legendákkal együtt. A két sziklafal között futó Hesdát patakon átívelő függőhidak, a keskeny sziklába vájt gyalogutak, - ahol csak a sziklához erősített láncba kapaszkodva lehetett menni – tették kalandossá a túrát.

A tartalmas nap után, estére érkeztünk a Kolozsvártól északra fekvő, a többi mezőségi falutól népzenéjében, táncában, viseletében eltérő Szék (Sic) községbe.

Másnap kezdetét vette a néptánc tábor, ahol a kisebbek és nagyobbak is életkoruknak megfelelő csoportban tanulhatták meg a székiek 8 tánctípusát. A napi 2x 3 órás néptánc próbát énektanulás, néprajzi előadások tarkították, majd minden este mulatságot, táncházat tartottak, ahol mindenki kedvére kitáncolhatta magát, ismerkedhetett és ismerkedett is helyi fiatalokkal, akik gyakran népviseletben jelentek meg a mulatságban.

Az egyik délután ellátogattunk egy hagyományos, nagyon régi széki házba, ahol Zsuzsa néni és Sári lakott. Itt láthatták a gyerekek, milyen fénye van a petróleum lámpának, kipróbálhatták a guzsalyt és megtekinthették a ház elrendezését, bútorait, egyéb használati tárgyait.

Egy másik kirándulás alkalmával megnéztük a 12.sz. végén épült református templomot, amely méretében és szépségében is jól tükrözi a Szék egykori gazdagságát, amit sóbányájának köszönhetett. Felmentünk a falu egyetlen ortodox, faépítésű kistemplomába, ahol a helyi pópa tartott egy kis előadást a templom történetéről. Ezután a régi sóbányához vezetett utunk, aminek emlékét már csak egy oszlop jelzi. A sóbánya környékén sós vizű tavakat, lila színben pompázó sóvirágokat láttunk, amiből egy-egy csokrot haza is hoztunk.

Másnap ismét nagy élményben volt részünk, fürödtünk a forrószegi sós tóban, ahová még Kolozsvárról is járnak a népek gyógyulni. Ahogy bementünk a kiépítettnek nem nevezhető tóba, egyből felvetett a sós víz a felszínre, és ott lebegtünk víz tetején. Az ügyesebb gyerekek kisebb-nagyobb sókristályokat emeltek ki a vízből.

A tábor záró estéjén óriási tábortüzet gyújtottak, és a helyi tánccsoport előadását követően még utoljára kimulathattuk magunkat a táncházban.

Hazafelé még megálltunk Kolozsvárott. Megnéztük a Szent Mihály templomot, Mátyás király lovas szobrát és kicsit arrébb, az Óváros felé vezető úton Mátyás király szülőházát.

Este 10 órakor, élményekkel teli érkezett meg kis csapatunk Budapestre. Úgy gondolom, hasznos, tartalmas, szép napokat töltöttünk együtt, ahol rengeteg tapasztalattal gazdagodtunk, új barátságok kötődtek és a régiek elmélyültek.

Vizi Eszter

Kevés ünnep van, amelynek annyi elnevezése alakult volna ki, mint augusztus 20-nak: Magyarország nemzeti és állami ünnepe, Szent István király ünnepe, államalapítás ünnepe, az Új Kenyér ünnepe, 1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe...
Lássuk hát, mi rejlik eme nevezetes nap kialakulásának hátterében, melyről sokaknak csupán a "nagy éves tűzijáték" jut eszébe.

Augusztus 20-a első királyunk temetésének, majd szentté avatásának emlékét őrzi. A magyar egyház ezt a napot iktatta a naptárba István névünnepeként.

A szent király országos törvénynapját minden évben augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, azaz Mária halálának, elszenderülésének és mennybevételének ünnepén tartotta Székesfehérváron.
Élete végén a beteg király ezon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s misztikus véletlenként 1038-ban ő maga is augusztus 15-én halt meg. 

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította azt meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

Forrás: Képes Krónika

Forrás: wikipedia.hu, onkormanyzat.szekesfehervar.hu

A Hadtörténeti Könyvtár blogján jelent meg Noszlopy utca névadójáról, Noszlopy Gáspárról egy bejegyzés annak születésnapja alkalmából.

Az írásból megtudhatjuk, hogy 1820. augusztus 17-én született Noszlopy Gáspár honvédőrnagy, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja. Jogi végzettsége révén Somogy vármegye marcali kerületének szolgabírája volt. 1848 szeptemberétől a járás népfelkelőinek parancsnokává nevezték ki. Csapataival Jellasics támadó seregének hátában tevékenykedett. Szeptember 26-án Marcali határában hétszáz népfelkelő élén ártalmatlanná tett egy kétszáz horvát határőrből álló hadoszlopot. Noszlopy a tavaszi hadjárat megindulásakor visszatért a Dunántúlra, és május 1-jén az általa szervezett népfelkelő csapat élén bevonult Kaposvárra.

Kép: marcali.info.hu

A császári csapatok kiverése után honvéd őrnagyi rangban, Somogy és Tolna vármegye kormánybiztosaként megszervezte a Dél-Dunántúl védelmét. 1849 júliusában az egész Dél-Dunántúl teljhatalmú kormánybiztosának nevezték ki. Hiányosan felszerelt, mintegy háromezer főnyi csapatával gerillaharcot folytatott az ismét támadó Nugent táborszernagy csapatai ellen, majd az orosz intervenció megindulásakor harcolva Komárom felé vonult vissza. Egységéből megszervezték a 127. zászlóaljat, Noszlopy azonban nem maradt a várban, hanem a Bakony vidékén gerillaharcra alkalmas csapatot szervezett. 1850. április 1-jén a császári hatóságok elfogták, de még az ítélethozatal előtt sikerült megszöknie. Kapcsolatba került a Makk József és Jubál Károly vezetése alatt álló illegális szervezkedéssel. 1851 nyarán, mikor az osztrák rendőrség megkezdte a mozgalom felszámolását, Kecskemét környékén egy gerillacsapatot szervezett, és a városon átutazó I. Ferenc József elfogását tervezte. Tervének felfedése után ismét a Bakonyba menekült és újra egy szabadcsapatot szervezett. 1852. november 10-én Gindly Antal császárhű földbirtokostól akart csapata további működéséhez pénzt szerezni, de Gindly ellenszegült, és erre a csapat egyik tagja lelőtte. A nagy erőkkel megindított nyomozás során a csoport valamennyi tagját letartóztatták. Noszlopy Gáspárt november 16-án fogták el, Bécsben kötél általi halálra ítélték és a következő év tavaszán Jubál Károllyal és Sárközy Aurél földbirtokossal együtt a pesti Újépület udvarán kivégezték.

Forrás: hadtorteneti.blog.hu

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország köztársasági elnöke megbízásából, Magyar Érdemrend tisztikeresztje, Magyar Érdemrend lovagkeresztje, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt és Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetéseket adott át a tudomány és a kultúra jeles hazai képviselőinek augusztus 20-a alkalmából.

Az eseményre a Szépművészeti Múzeum Barokk csarnokában került sor augusztus 16-án, fotó: Máthé Zoltán / MTI 

A kitüntetésben részesített professzorok és előadóművészek listájában helyet kapott a magyar rockzenetörténet kiválósága, a Hobo Blues Band és a P. Mobil basszusgitárosa, Póka Egon is, aki jelenleg a Kőbányai Zenei Stúdió igazgatója. Elismerték Révész Sándornak, a Piramis énekesének munkásságát is, aki korábban három évig élt a kőbányai Kis-Pongrác telepen. Póka Egon és Révész Sándor Tisztikeresztet vehetett át.

Póka Egon, a kép forrása: Zene.hu és Révész Sándor, a kép forrása: Kispongrac.hu

A kitüntettettek teljes névsora EZEN a linken tekinthető meg.

Forrás: MTI, Index.hu, Kispongrac.hu

2012. augusztus 15-én,szerdán tartja a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, amellyel Szűz Mária halálára és mennybevételére emlékeznek - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata kedden az MTI-vel.

Az ünnephez kapcsolódóan országszerte szentmiséket tartanak a katolikus templomokban.

Mint az MKPK sajtószolgálata írta, az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus édesanyjának, Máriának a holttestét röviddel halála után feltámasztotta "és magához emelte" a mennybe.

Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek Szűz Mária "égi születésnapjáról". Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, vagyis "a szentséges Szűz elszenderülése" névvel illették. A VI. században egész Keleten elterjedt az ünnep.

Róma a VII. században vette át, s itt a VIII. századtól Assumptio beatae Mariae-nak, azaz "a Boldogságos Szűz mennybevételének" nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a "Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe".

Nagyboldogasszony napja a karácsony és újév mellett a harmadik olyan parancsolt ünnep Magyarországon (ezeken a hitüket gyakorló katolikusoknak az egyház szentmisehallgatást ír elő), amely nem szükségszerűen vasárnapra esik.

Mária "égi születésnapján" ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába I. Szent István király, ezért hívják Jézus édesanyját "Magyarország égi pártfogójának", vagyis Patrona Hungariae-nak.

Erdő Péter bíboros Nagyboldogasszony napján az esztergomi bazilikában mutat be ünnepi szentmisét, utána a bíboros elkíséri az Esztergomon is áthaladó Mária út zarándokait egy közeli útjelzéshez, ahol megáldja a zarándokút kelet-nyugati, az erdélyi Csíksomlyót az ausztriai Mariazell-lel összekötő ágát.

Forrás: MTI

Lezajlott Kőbányán a „Hagyományőrzés, értékmegőrzés, értékteremtés útján a fiatal nemzedékkel” című az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló projekt, melyre a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ 2010-ben nyert nagy összegű (44.439.545 forint) európai uniós és állami támogatást.

A TÁMOP -2009-3-2-3-09/2/KMR „Építő közösségek” – közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért elnevezésű projekt céljai között szerepelt a közoktatási rendszer hatékonyságának a közművelődés eszközeivel történő javítása, valamint a gyermek- és ifjúsági korosztály bevonása a formális oktatást támogató és kiegészítő új formákba, tanulási programokba, a hátrányos helyzetű csoportok bekapcsolása az élethosszig tartó tanulás folyamatába. Cél volt továbbá a Kőrösi Kulturális Központ alkalmassá tétel az „új” tanulási formák elterjesztésére, a látogatottság növelése és a formális oktatás hatékonyságának növelése.

A program megvalósításának helyszínei a Bem József Általános Iskola, Széchenyi István Általános Iskola, Janikovszky Éva Általános Iskola, Wesley János Általános Iskola, Zrinyi Miklós Gimnázium valamint a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ és telephelyei voltak.

A közművelődést a nem formális és informális tanulás szolgálatába állító program két hangsúlyos részt foglal magába. Az egyik a komponens keretében 2011 nyarán két tábort tartottak 30-30 fővel, valamint volt tehetséggondozó képzőművészeti és kompetenciafejlesztő szakkör (például polgári demokrácia, tehetséggondozó képzőművészeti, önkormányzatiságra nevelés, környezetvédelmi szakkör, újságíró és fotó szakkör, városismeret).

A program másik eleme keretében több kompetenciafejlesztő foglalkozásra, életvezetési kompetenciafejlesztési csoportmunkára és egész éven át működő foglalkoztató klub megtartására került sor. Ezen túlmenően 2012 júniusában tartottak két hat napos tábort is. A mesztegnyői hagyományőrző-kézműves táborban harminc általános iskolás gyerek vehetett részt. A tábor célja a négy évszak keretein belül bevezetni a gyerekeket népi kultúránk alapjaiba, megismertetni az ünnepkörökhöz kapcsolódó népszokásokat, népi mesterségeket drámajátékkal, tánccal, bábbal, kézműves foglalkozásokkal, népi játékokkal. A környék jelentős nevezetességeinek felkeresésével, tanösvények bejárásával mélyítették a természet iránti tiszteletet, szeretetet, megismertettek több növény- és állatfajt.

Mesztegnyői hagyományőrző-kézműves tábor képei

A balatonlellei roma hagyományőrző tábor a roma népismeret témakörére épült. Céljául tűzte ki a figyelem ráirányítását cigány irodalmi értékekre, a magyar írók, költők cigány témájú műveivel való ismerkedést, az olvasóvá nevelést, a roma népismerettel való alapvető ismerkedést, a roma ének és tánc megismerését. Fontos téma volt még az önismeret, a kommunikáció, a tolerancia, együttműködés fejlesztése, a másság elfogadása, és az élményközpontú, játékos oktatás.

Életképek a balatonlellei roma hagyományőrző táborról

A projektet lezáró eseményre május végén került sor a KÖSZI színháztermében. A rendezvény sajtótájékoztatóval kezdődött, amelyen Joós Tamás, a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ igazgatója, és Morassy László programigazgató köszöntötte a megjelenteket, valamint tájékoztatást adtak a projekt mibenlétéről. Weeber Tibor alpolgármester a kerületi önkormányzat nevében köszöntötte a program szervezőit. Megtudhattuk, hogy a résztvevők 2011. január és 2012. július közötti időszakban közös munkával segítették hozzá a gyerekeket azokhoz a fontos értékekhez, amelyekkel a társadalom hasznos tagjává válhatnak.

Sajtótájékoztató - bal oldalon Joós Tamás, középen Weeber Tibor, jobb oldalon Morassi László

A sajtótájékoztatót követően a záró rendezvény produkciói következtek, zenével és tánccal telt meg a színpad. A képzőművészek munkáit a Kő-Café galériájában állították ki, míg a szakkörökön készített karton-tablók a színházterem falaira kerültek – így adva számot az elvégzett munkáról.

Produkció és kiállítás

Mindent összevetve Kőbánya diákjai egy sikeres és hasznos programot kaptak a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ és az Európai Unió támogatásával. Több száz gyerek ismeretei bővültek a szakkörök által, hasznosan, jó környezetben tölthette el a szabadidejét a Kőbánya-Újhegyi Kölyök Klub (KUKK) foglalkozásain, valamint élményekkel és hasznos tapasztalatokkal zárhatták a táborokat.