Három útvonalon fejleszti a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a fővárosi kerékpáros-közlekedést, ezek közül az egyik Kőbányán a Fehér út és az Albertirsai út között húzódik majd. A BKK első ütemben három helyszínen, Csepelen, Óbuda-Békásmegyeren és Kőbányán fejlesztené a kerékpárút-hálózatot: Csepelen az Ady Endre úton, a III. kerületben a Bécsi út–Nagyszombat utca-útvonalon, valamint Kőbányán a Fehér út és az Albertirsai út között. A közbeszerzési eljárás megindításáról már döntött a Fővárosi Közgyűlés.

Kőbányán az Örs vezér tere és az Albertirsai úti gyalogos vasúti aluljáró közötti szakaszt érinti a fejlesztés. A BKK hangsúlyozta, hogy a vasútvonal és a Vásárváros miatt jelenleg semmilyen biztonságos kerékpározási lehetőség nincs az Örs vezér tere és Kőbánya között, ezt a hiányt szeretnék pótolni. A beruházással 1529 méter kerékpárút létesül önálló kerékpárútként vagy gyalog- és kerékpárútként.

Az Árkád üzletközpont behajtójától a Fehér út keleti oldalán, a villamos mellett 2,6 méter szélességben épül ki az önálló (2x1 sáv) kerékpárút, amelyet jelzőlámpával vezetnek át a villamossal párhuzamosan a Gyakorló utcai becsatlakozásnál. Innen a nyomvonal a járdával párhuzamosan halad az Albertirsai útig. A Fehér út nyugati oldalán haladó kerékpársáv (a Finommechanika gyár és Gyógyszergyári u. között) osztott gyalog- és kerékpárútként épül meg.

Forrás: Dr. György István honlapja

Egy korábbi cikkünkben arra kértük Olvasóinkat, hogy tegyenek fel online kérdést Dr. György István főpolgármester-helyettesnek, Kőbánya országgyűlési képviselőjének. Az összegyűjtött olvasói kérdéseket elküldtük a képviselőnek, amelyekre megérkeztek a válaszok. Dr. György István válaszait egyesével fogjuk megjelentetni. 

Az első kérdést Orosz Tibor polgárőr parancsnok tette fel, amely a következő volt: 

„Tisztelt képviselő úr! Kőbánya közbiztonságának javítása érdekében már régebben is kezdeményeztem a kerületőrség megalakítását, mivel kevés a rendőr kerületünkben. Van-e lehetősége, hogy támogassa a kezdeményezésemet? Teljesen kidolgozott koncepcióval rendelkezem, a működés és támogatás tekintetében. Ha tud fogadni szeretném bemutatni, és tájékoztatni az elképzelésemről. A kerület rendőri vezetőit már tájékoztattam, esetleg egy közös megbeszélést is tarthatnánk. Üdvözlettel: Orosz Tibor Kőbányai Wolf Polgárőrség elnöke.”

Dr. György István válasza:

Tisztelt Orosz Tibor Úr! Kőbánya önkormányzata kiemelten kezeli a közbiztonság kérdését, ezért minden olyan elképzelésre nyitott, amely annak megerősítését célozza. Kőbánya országgyűlési képviselőjeként jómagam is támogatok minden ez irányú kezdeményezést. Kőbánya önkormányzata megemelte a rendőrségnek adott támogatást, folytatja a térfigyelő-kamerák telepítését. A kerület vezetésétől úgy értesültem, hogy Kovács Róbert polgármester és Dr. Pap Sándor alpolgármester részvételével már zajlott egyeztetés ebben a tárgyban, amelyen Ön is részt vett. Első lépésként tisztázni kell a kerületőrség megalakításának jogi, intézményi, financiális és egyéb feltételeit. Javaslom, hogy bátran érdeklődjön kerületünk vezetőinél, hogy ezek a lépések jelenleg milyen fázisban vannak. Tekintettel arra, hogy Kőbánya országgyűlési képviselőjeként jómagam is kiemelt figyelmet kívánok fordítani e városrész közbiztonságára, a közeljövőben megbeszélést kezdeményezek Kovács Róbert polgármesterrel és a kerület új rendőrkapitányával, hogy átbeszéljük a legfontosabb tennivalókat.

Köszönöm szíves megkeresését és jó munkát kívánok Önnek!

Üdvözlettel:
Dr. György István

Az új városüzemeltetési stratégia segítségével bő három hónap alatt több mint egymilliárd forint működési megtakarítást tudtunk elérni. Reményeink szerint a két-három éves szerződések felülvizsgálásával további három milliárd forintot tudunk megspórolni – mondta a Demokratának dr. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes.

Miben különbözik az új városvezetés filozófiája a régitől?

A Tarlós István által irányított új városvezetés várospolitikájában óriási filozófiai különbség van ahhoz képest, mint amit az elmúlt húsz évben láttunk. Az eddig elhanyagolt városüzemeltetés a prioritások között most központi helyet foglal el. A korábbi vezetés elnyomva és elhanyagolva a városüzemeltetést fejlesztés-orientált várospolitikát erőltetett, de ezt is csak a szavak szintjén mert az eredmények nem nagyon látszanak. Ha valakinek fel kellene sorolni, hogy a fővárosban milyen látványos fejlesztések történtek az elmúlt húsz évben, akkor nagy erőfeszítéssel is csak néhány percig tartana a felsorolás, pedig ha egy városvezetés a fejlesztést igazán komolyan vette volna, húsz év munkáját több tíz percig kellene sorolni. Az irányítási és ellenőrzési filozófiánkból adódóan nincs olyan terület, amelyet ne változtatnánk meg. A prioritásokban pedig elsősorban nem egyes üzemeltetési területek versenyeznek, hanem maga a városüzemeltetés lesz hangsúlyosabb. meg kell azt is jegyezni, hogy a pénzügyi nehézségek miatt hihetetlen nehéz lesz, hogy ezt látványosan igazolni is tudjuk a budapestiek számára.

Miért volt szükség a Budapesti Városüzemeltetési Központ és a Budapesti Közlekedési Központ létrehozására?

Az elmúlt négy évben ellenzékből figyelve a város működési problémáit, láttuk, hogy hiányzik egy szint a Fővárosi Közgyűlés és a feladatellátó cégek között. Egy olyan szint, amely a tulajdonos érdekeit megfelelően tudná artikulálni és megrendelőként meg tudja fogalmazni, milyen igényei vannak, továbbá képes arra, hogy az egyes cégstratégiákat összefogja és az ebből származó előnyöket a város érdekében kihasználja. Az egyes cégek nyakába egyszerűen bedobták a gyeplőt. Nem volt megfelelő irányítás és nem volt megfelelő ellenőrzés. A cégvilág sajnos nagyon elkriminalizálódott, több cégvezető ellen jelenleg büntetőeljárás folyik, sőt politikusok is érintettek. Az új struktúrának két fő előnye van. Egyrészt összefogja a cégvilág munkáit, kihasználja a benne rejlő energiákat, másrészt nehezebbé teszi a közpénzekkel való visszaélést, és egy olyan ellenőrző rendszert működtet, amely sokkal hamarabb jelez, ha valamilyen működési probléma van. A Városüzemeltetési Központhoz tartozó cégek, mint leányvállalatok, létrehoznak ebben a holding szervezetben egy cash-pool rendszert, amely a cégek belső pénzügyi műveleteit lényegesen kedvezőbb banki kondíciókkal képes kezelni. A cégek egymást is képesek lesznek segíteni, sokkal olcsóbbá téve így a pénzügyi-technikai műveleteket. Az ebből származó előnyök ilyen árbevételű cégek esetében milliárdos nagyságrendben jelentkeznek. Az egyik legfontosabb várospolitikai területnek a közlekedést tekintjük. A BKV a jövőben egy közösségi közszolgáltatást ellátó cég lesz. Szét fogjuk választani a megrendelői és a szolgáltatói funkciókat. Ezek ma teljesen összekeverednek.

Mikorra fognak végezni a gazdasági-pénzügyi átvilágítással?

A Főpolgármesteri Hivatal átvilágítása már befejeződött, a cégvilágban 2011 márciusára fogunk végezni. Nem szeretnénk tovább húzni, mert elsősorban nem a múlttal akarunk foglalkozni, hanem a jövővel. Át kell nézni, hogy a szerződések jogi szempontból és gazdasági-célszerűségi szempontból megfelelnek-e. Nem elég a jogi vizsgálat, mert sokszor jogilag kifogástalan szerződés gazdasági szempontból elfogadhatatlan is lehet.

Mekkora a főváros működési hiánya?

Demszky Gábor ezt átadás-átvételkor ötvenhat milliárd forintban jelölte meg, tehát a működtetésből évente legalább tizennégy milliárd forint hiányzik. A működési forráshiány szerintünk ennél lényegesen több, mert nem reálisan számoltak bele sok olyan tételt, például az amortizációt, amelyek nélkül nem lehet működési forráshiányt kalkulálni. Az összeg legalább százhatvan milliárdra rúg. Főpolgármester úr gyakran emlegeti, hogy a BKV belső adóssága nyolcszáz milliárd forint, ez a teljes eszközpark amortizációs szintjét jelzi, azaz ha most le kellene cserélni ezt az infrastruktúrát, akkor legalább nyolcszáz milliárdra lenne szükség. Ha azt vizsgálnánk, hogy a mostani eszközpark felújítási igénye mennyi összesen Vízművek, a Csatornázási Művekre és más egyéb közszolgáltató cégeknél, akkor ijesztő nagy számot kapnánk. Nem az a cél, hogy sokkoljunk. A Fővárost olyan irányba kell fordítani, hogy a közpénzekkel hatékonyan gazdálkodjon. Ne lehessen elhordani teljesítmény nélkül milliókat, százmilliókat se a cégvilág, se magánszemélyek felé. Ez az új struktúra képes lesz ennek a feladatnak eleget tenni.

Van már eredménye a városüzemeltetés átszervezésének?

Az új városvezetési stratégia segítségével bő három hónap alatt több mint egymilliárd forint működési megtakarítást tudtunk elérni. Az előző vezetés az üzemeltetésből folyamatosan kispórolta a pénzt. A Gyógyfürdő Zrt-t például úgy vettük át, hogy különböző gazdaságilag elfogadhatatlan döntések miatt most közel egymilliárd forintos veszteséget kellett visszapótolnunk a cégbe, hogy két fürdő felújításához meg tudja szerezni azt a milliárdos nagyságrendű uniós támogatást, amelyet veszteséges cégként nem tudott volna. De ugyanilyen nehéz helyzetben van a Temetkezési Intézet, a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. Reményeink szerint a két-három éves szerződések felülvizsgálásával további három milliárd forintot tudunk megtakarítani. Ha egy cég az alaptevékenységét kiszervezi, azzal a saját létét és a vezetőik alkalmasságát kérdőjelezi meg. A Budapesti Gyógyfürdő és Hévizei Zrt azért jött létre, hogy Budapest gyógyfürdőit, hévizeit, strandjait működtesse. Az előző vezetés kiírt egy pályázatot, mondván, ők nem tudják a fürdőket hatékonyan működtetni, ezért az egész működtetést kiadták magánvállalkozásba. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy belátható időn belül ezt visszarendezzük.

Hogyan lehet a fürdőket nyereségessé tenni?

A gyógyfürdők esetében az egészségügyi kassza bizonyos állami forrásaira mindenképpen szükség van. A másik lehetőség, nagyon aktív, tudatos turisztikai várospolitikával ide lehet csalogatni a gyógyfürdő-turizmus iránt érdeklődőket. Akik beutalóval keresik fel a gyógyfürdőket, azok esetében a fürdőhasználat költségeit az állam az egészségügyi kasszából finanszírozza. Ma erre a célra lényegesen kevesebb forrást kapnak a gyógyfürdők, mint 1998-2002 között. Több intézkedést kell egy csomagba foglalni, hogy a gyógyfürdők finanszírozását meg tudjuk oldani. Cél, hogy mint gazdasági társaság képes legyen olyan bevételekre szert tenni, amelyek biztosítják alapműködtetését.

Hogyan lesz Budapest élhetőbb város?

Ha a városüzemeltetésben sokkal eredményesebbek tudunk lenni, vagyis gondozottabbak lesznek a parkok, tisztábbak közterületek. Ha a közösségi közlekedés további utasokat tud megnyerni, akkor a város levegője tisztább lesz, kevesebb gépjármű jön be a városba, ha P+R parkolókat, kerékpárutakat tudunk építeni, ezek mind a város élhetőségét fogják szolgálni. Ehhez pénz kell. Viszont ez a gazdasági-pénzügyi csőd közeli helyzet, amit ránk hagytak, semmiképpen nem segíti elő, hogy rövid időn belül látványos eredményeket tudjunk elérni.

Hogyan tud a tömegközlekedés több utast megnyerni?

Ha a tömegközlekedési eszközök egyrészt tiszták, másrészt időben érkeznek, megfelelő a járatsűrűségük, elérhető ésszerű a jegypolitika. Sok olyan szabályozó eszköz áll a rendelkezésünkre, amelyeknek együttes hatásával el tudjuk érni, hogy a közösségi közlekedési preferenciák megnőjenek, és kevesebb olyan autó legyen, amiben csak egy ember ül. Ezek között lesz népszerűtlen is, mert ha például a Belvárosban magasak a parkolási díjak és dugódíj is van, az emberek nem örülnek. Ha a tömegközlekedéssel lényegesen olcsóbban be tudnak jutni a Belvárosba, akkor sokan inkább a tömegközlekedést fogják választani. Az a városvezetés aki bevezeti várhatóan nem lesz népszerű, de azt gondolom, a világ nagyvárosainak példáját figyelembe véve ezeket a közlekedésszabályozó-eszközöket ésszerűen, jól kihasználva működtetni kell. Nem lehet csak egy-egy eszközzel megoldani a problémát, mert az aránytalanság lenne. Nem lehet például csak a dugódíjból eltartani a közösségi közlekedést.

A budai fonódó villamosok kapcsán érdekellentét van a második kerület és a főváros között. Ha egy kerület érdeke ellentétes a főváros érdekével, a kerületi érdek minden esetben alárendelődik a főváros érdekének?

Nem gondolom, hogy minden esetben, de általában az összérdekeknek felül kell múlniuk a részérdekeket. Az önkormányzati képviselői esküben benne van, hogy a képviselők a település egészének érdekét szolgálják. Nyílván vannak kisebb lakóterületű egységek, amelyeknek megvannak a maguk részigazságaik, nem mondom, hogy nem jogosak, hogy nem kell velük foglalkozni. De például ha a budai fonódó villamos ügyében figyelembe vennénk a második kerület azon érdekeit is, amelyek egyáltalán nem jogosak, akkor fel kellene adni egy kiemelten fontos Észak-Budát Dél-Budával összekötő kötött pályás villamosközlekedési fejlesztési tervet, pedig ez úgy gondolom egy feltétlenül megvalósítandó cél. Nincs olyan közlekedési beruházás, ami ne sértene bizonyos részérdeket. Ha autópályát építenek, az elvágja az egyik oldalt a másiktól. De számtalan embernek sokkal biztonságosabb, gyorsabb közlekedést nyújt. Ha megvalósul ez a beruházás, akkor sokan belátnák, hogy az ellene felhozott érvek nem voltak valósak.

Melyek lehetnek Budapest kitörési pontjai?

Ilyen például a turizmus. Ezért elvi okokból is sajnálatos, hogy az idegenforgalmi adótól, mint fő bevételi forrástól, elesett a város. Azért mondom, hogy elvi okokból, mert az ötszázharminc milliárdos fővárosi költségvetés főszámaihoz képest ez a három milliárdos tétel ugyan elenyészően kicsi, viszont a turisztikai feladatok a városnál maradtak, az Önkormányzati Törvény nem adta át azokat a kerületeknek, a bevételi forrást viszont igen. Budapest 1990-ben adottságait tekintve még egészen más perspektívák elé nézett, mint ami az elmúlt húsz évben megvalósult. A Duna, a Vár, a Millennium idején épült épületek olyan adottságok, amelyekre méltón lehet büszke Magyarország. A pénzügyi nehézségek miatt sajnos ez a négy év biztosan nem arról fog szólni, hogy a fejlesztések terén Európa élvonalába ugrunk. Nemcsak azért kell a városüzemeltetést megerősíteni, mert az elmúlt húsz évben rossz volt, hanem mert komoly fejlesztéspolitikát Európai Uniós források elérésén kívül, saját forrásból nem fog tudni elérni a város. Egy nagyon hatékony, forrásszerző munkát kell végeznünk. Sajnos ezen a téren sem jeleskedett az előző városvezetés.

Mikor lesznek a hétköznapi életben is érzékelhetőek a változások?

Négy év ebből a szempontból borzasztóan kevés idő. Négy év alatt meg lehet változtatni azt a közgondolkodást, ami eddig teljesen más irányba mutatott, főleg a városvezetés részéről. Jelenleg a struktúra-átalakítást végezzük, ez elengedhetetlenül fontos. A régi intézményrendszer alkalmatlan volt a hatékony feladatellátásra. Viszont amíg nem végzünk az intézményrendszer-átalakítással, addig eredmények sem lesznek. A házba akkor lehet beköltözni, ha már megépült, és vendégeket akkor fogadni, ha már berendezték. Mi jelenleg a házat építjük. Eredményeket csak a struktúraátalakítás után tudunk elérni. Ezzel gyorsan végezni szeretnénk, ezért hoztuk létre már a választások után két héttel ezeket a társaságokat. 2011 júliusáig tudjuk a feladatokat teljesen át strukturálni. Ha a ciklus végére nem lesz érzékelhető, hogy az új intézményrendszer egészen más eredményekre képes, mint a régi, akkor felül kell vizsgálni a saját álláspontunkat.

Forrás: Dr. György István honlapja

A Gazdasági Rádió interjút készített február 21-én Dr. György István főpolgármester-helyettessel, Kőbánya országgyűlési képviselőjével. A városvezetőt az interjúban a fővárosi városüzemeltetési és közlekedést érintő kérdésekről kérdezték.

Aki szeretné meghallgatni a beszélgetést, az EZEN a linken megteheti.

Dr. György István

Folyik a fővárosi közszolgáltató cégek átvilágítása, az eddigi tapasztalatok alapján a legtöbbjüknél megállapítható, hogy a szerződéskötéseknél több esetben feltűnő az ár-értékaránytalanság, sok esetben elhagyták a közbeszerzési eljárásokat és cégen belül elvégezhető feladatokat szerveztek ki, mondta György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes keddi, budapesti tájékoztatóján.

Jelezte, hogy sok esetben felmerül a szándékosság gyanúja, ahol az ár-értékaránytalanság tetten érhető. György István több példát is felhozott a feltárt visszásságokra. 

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. az egyik legjobb példa arra, mi az, amit egy menedzsmentnek nem szabad megtennie - jelentette ki. Tájékoztatása szerint itt kiszervezték a cég alaptevékenységét, ami havi 120-125 millió forintba kerül, ugyanakkor szakértők szerint a tevékenységek visszaszervezése a cégen belülre havi 80-85 millió forintból megoldható.

Az elmúl másfél évben tehát 720 millió forintot fizetett ki feleslegesen a cég, és a hátralévő 3,5 évben ez további 1,68 milliárd forint kifizetését jelentené, mondta. Hozzátette, hogy a szerződést a cég megszüntette, így 1,7 milliárdot takarítanak meg. 

A beléptetőrendszerrel kapcsolatban a közbeszerzés visszásságairól beszélt, és arról, hogy a beléptetőrendszer bérlete 1,8 milliárd forintba kerül, holott szakértői vélemény szerint 800 millió forintból ki lehetett volna építeni. Mint mondta, dolgoznak azon, hogy a szerződés ne maradjon ebben a formában hatályban. 

A Budapesti Temetkezési Intézetnél (BTI) a feltártak szerint 2003 óta 2-3 eset kivételével közbeszerzési eljárás nélkül kötöttek szerződéseket és nem ellenőrizték az alvállalkozók munkáját, valamint több feladatot indokolatlanul szerveztek ki. A virágüzletek bérleti konstrukcióját egy közbeiktatott céggel oldották meg, 30+25 éves opcióval, az előzetes számítások szerint ez évi 20-30 millió forint bevételkiesést jelent a cégnek. 

György István közölte: most derült ki, hogy egy cég tulajdonjogot jegyzett be egy temető területére, ráadásul információi szerint január végén dönt a Legfelsőbb Bíróság arról, hogy a közszolgáltató cégeknek kell-e helyi iparűzési adót fizetniük. A per és a helyi adó esetleges megfizetése 880 millió forint veszteséget jelentene a BTI-nek. A helyi adó megfizetési kötelezettség pedig 900 millió forint veszteséget jelentene a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft-nek (FTSZV). 

Mint mondta, a temetkezési intézet korábbi vezetése olyan tranzakciókat hajtott végre, amelyek negatív hatással voltak a cég életképességére, működőképességére, ezért kellett az új városvezetésnek drasztikus, 10 százalék közli díjemelést végrehajtania a kegyeleti szolgáltatások áránál. 

A Főtávnál György István elmondása szerint "irányított közbeszerzések" folytak, a Főtáv számára kedvezőtlen szerződéskötési gyakorlatot folytatott az előző cégvezetés, rendkívül magas vállalási árakat fizetett ki, a fizetési feltételeket a beszállítók számára előnyösen alakították, és nem teljesítéshez, hanem időponthoz kötötték a fizetést, valamint kiszervezték a Főtávon belül megoldható feladatokat. 

Jelezte: összesen 14 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárások felülvizsgálata folyik. Amit lehet, azt újratárgyalják, és a menedzsment jelzése szerint a 14 milliárd forint 20 százalékát meg lehet takarítani. 

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél (FKF) szintén ár-értékaránytalanságokat találtak. A közúti anyagszállítási szolgáltatási szerződésnél úgy ítélik meg, indokolatlan volt a stratégiai területnek számító szállítási feladatok kiszervezése. A rendelkezésre állási díj kivétele a szerződésből éves szinten 40-50 millió forint megtakarítást jelentene a cégnek. 

A feltártak szerint jelentősen a piaci ár felett, 1,34 milliárd forintért vették az útszóró sót, kommunikációs és nyomdai költségekre a piaci ár háromszorosát, egymilliárd forintot fizettek ki, téli-nyári úttisztító gépeket vettek feleslegesen, egymilliárd forintért. A szerződéseket az új vezetés felmondta. 

György István hangsúlyozta: a vizsgálatok szerint valamennyi közszolgáltatónál "van megtakarítási potenciál". Mint mondta, a menedzsmentek a főváros érdekeinek legmegfelelőbb megoldást keresik, azaz vagy felmondják a szerződéseket, vagy a valós piaci viszonyok szerint módosítják ezeket a főváros számára előnytelen szerződéseket, de vizsgálják a büntetőjogi és polgári jogi felelősséget is. 

Az elmúlt három hónapban ezzel a menedzsmentek már több mint hárommilliárd forintot takarítottak meg, és várhatóan évi több mint egymilliárd forint lesz a megtakarítás, ami a szerződések felmondásából, szerződésmódosításokból fakad. A menedzsmentek előrejelzése szerint pedig éves szinten további 1-2 milliárd forint megtakarítással számolunk - mondta György István.

Forrás: www.gyorgyistvandr.fidesz.hu

Tegyen fel online kérdést Dr. György Istvánnak, Kőbánya országgyűlési képviselőjének! Felkérést kaptunk arra, hogy gyűjtsünk össze tíz olvasói kérdést, amelyre a képviselő a portálunk keretei között válaszolhat. Ezért hát megkérjük Olvasóinkat, hogy kérdéseiket a cikk alatti hozzászólásmezőben tegyék fel! A beérkező kérdések közül az országgyűlési képviselő az első tizet fogja megválaszolni. 

A Kőbánya.info szerkesztősége fenntartja a jogot, hogy a beérkező kérdések közül a közérdeket nem szolgáló kérdéseket (ilyen például a "mi a manó?" stb.) ne juttassa el a képviselőhöz.

Dr. György István

Fogadóóra: Dr. György István, Kőbánya 14. sz. egyéni választókerületének országgyűlési képviselője fogadóórát előzetes bejelentkezés alapján tart a kőbányai Fidesz irodában, amelynek címe: Budapest, X., Halom u. 37/B. 

Bejelentkezni a 06-1-327-1782-es telefonszámon lehet, kérdésfeltevéseiket a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. emailcímre is várják!