A látványos fejlődés természetesen a nagybefektetők figyelmét sem kerülte el, Kőbánya igazi vadászterületükké vált, hiszen a városrészben a legkülönfélébb ingatlanfejlesztésekre van lehetőség. Nagy területeken építhetőek lakások, szolgáltató, kereskedelmi egységek, irodaépületek. Emellett Kőbánya Budapest egyik legnagyobb zöldterületével rendelkezik. A kerületet két metróvonal határolja, ha megvalósul az elővárosi vasút kiépítése, akkor még jobban felértékelődik a terület. Kőbányán az elmúlt évtizedben egyfajta társadalmi válság zajlott le. A kerület lakosságának száma több tíz ezerrel csökkent. Egyre inkább elöregedett a népesség, a jól kereső, magasabb státusú családok folyamatosan hagyták el Kőbányát, helyükre rosszabb körülményeket is eltűrő, szegényebb családok költöztek. A hanyatlási folyamat úgy tűnik még időben megállt, ez annak a tudatos önkormányzati törekvésnek is köszönhető, amely minél több lakás építését kezdeményezi. Megpróbálják a pályakezdő, első lakásukat megvásárló fiatalok mellett a középosztály tagjait is a városrészbe csábítani. Ehhez még több új lakás, illetve ezekhez kapcsolódó egyéb létesítmények építése szükséges. Tervekből, elképzelésekből nincs hiány. A volt Hungarocamion és az egykori Globus konzervgyár helyén is lakások épülnek. Az úgynevezett S1-es koncepció szerint a sörgyár egykori 19 hektáros területén szabadidős és szórakoztató centrumot hoznak létre. Jelenleg a "master plan" elkészítésén dolgoznak, neves európai és hazai fejlesztési szakemberek, építészek bevonásával folyik a munka. A százmilliárd forintos projekt öt éven belül valósulhat meg. A felsőrákosi rétek szabályozási terve is elkészült. A több száz ezer négyzetméternyi terület beépítése, hasznosítása a hosszú távú fejlesztések egyik igen fontos eleme.

A kőbányai önkormányzat javaslatára Budapest főváros közgyűlése akcióterületté nyilvánította a Kolozsvári utca, Kőrösi Csoma út, Korponai utca által határolt Ligettelkek elnevezésű városrészt. A területen egykor kialakított városszerkezet, a széles utcák, a kisvárosi, polgári környezet a mai napig megmaradt. A "történelmi városnegyed" arculatát a rehabilitáció nem változtatja meg, a megújuló közterületek, lakóépületek szervesen illeszkednek a meglévőkhöz, tükrözvén a negyed eredeti hangulatát, szellemiségét. A szereplők közös meggyőződése, hogy olyan településfejlesztési politikára van szükség, amelyben az önkormányzat aktív hatást gyakorol a régió társadalmi és gazdasági fejlődésére, de a magántőke bevonása is elengedhetetlenül fontos forrása a programnak, éppúgy ahogy az egyéb pályázati források, támogatások is.

A Fővárosi Önkormányzat 2006-ban szociális városrehabilitációs programot indított, amelyben az épületek és közterületek felújításával párhuzamosan a lakók szociális helyzetének javítását is célul tűzték ki. Kőbánya több nagy lakóteleppel rendelkezik (József Attila-lakótelep egy része, Kőbánya-Városközpont, Kőbánya-Újhegy, Gyakorló utca). Fejlesztésük, rehabilitációjuk nem egyszerű feladat. Kőbányán az elmúlt évtizedben a jobb anyagi helyzetben lévők többnyire elköltöztek a lakótelepekről, helyükre az olcsóbb panelt megvásárolni igen, ám sok esetben fenntartani már nem képes családok költöztek. Számukra komoly gondot jelent lakásaik elodázhatatlan felújítása. Becslések szerint lakásonként egymillió forint feletti összegbe is kerülhet a korszerűtlen nyílászárók cseréje, a vezetékhálózat felújítása és a hőszigetelés. A panelrehabilitáció nemcsak műszaki és energiagazdaságossági, hanem társadalmi és szociális kérdéseket is érint, hiszen minden lakóközösség sajátos összetételű, így lokális problémákkal küzd. Egyetlen reurbanizációs folyamat sem lehet sikeres, ha a helyi viszonyokat figyelmen kívül hagyja. Új városi életminőséget kell létrehozni, amelybe beletartozik a környezet rehabilitációja, a közterületek, a közlekedési rendszer, az úthálózat rendbetétele, a parkolás megoldása.

Forrás: Várkonyi Annamária