Információink szerint Aldi épül Újhegyen, mégpedig az Újhegyi és a Gyömrői út sarkánál. Az ott lévő épületeket már jórészt lebontották, hamarosan kezdődhetnek az építési munkálatok. Nagyon jól el leszünk látva bevásárlócsarnokkal, hiszen az Interspar, CBA, Lidl, Profi, Spar, Match és Penny Market mellett újabb kereskedelmi lánc igyekszik majd kiszolgálni igényeinket. 

Információink szerint Aldi épül Újhegyen, mégpedig az Újhegyi és a Gyömrői út sarkánál. Az ott lévő épületeket már jórészt lebontották, hamarosan kezdődhetnek az építési munkálatok. Nagyon jól el leszünk látva bevásárlócsarnokkal, hiszen az Interspar, CBA, Lidl, Profi, Spar, Match és Penny Market mellett újabb kereskedelmi lánc igyekszik majd kiszolgálni igényeinket. 

Kőbánya Újhegy nevű városrésze úgy 30 éve létezik a jelen formájában. Nincs múltja a városrésznek, legalábbis az interneten nem lehet fellelni azt. Annyi derült csak ki, hogy 1970 előtt szőlő és bánya volt a helyén, majd a 70-es években felhúzták ide a lakótelepet 30 000 ember részére. 1989 után a lakosságnak majdnem a fele elmenekült, és csak 16 000-ren maradtak a panelekben. Azóta sok minden épült ide, és elkészült két lakópark is. Megközelítőleg most vagy 20 000 ember élhet itt. A városrésznek nincs közössége, ez egy tipikus alvóváros, amin mindenféleképpen változtatni kell.

Püschl Gábor videómontázsa Újhegy legszebb részéről, a Mélytóról:

A Panoramio.com weblapon 176 további gyönyörű képeket lehet megtekinteni Újhegyről. A honlap különlegessége, hogy a képhez hozzárendel egy műholddal készített térképet is, ahol az is látszik, hogy hol készült a fotó. (A képek alatti "Következő" feliratra kattintva lehet továbblépni a többi képhez.)

Szerb György költő is írt verset a bányatóról, amit akkoriban Gutman tónak neveztek:

Patria mea parva

Ó gyöngykorom te kõbányai hajnal
ó kráterek gyanakvó visszahanggal
ó mély tavak gyerekkor genfi-tói
de szép volt rajtuk talpfákon hajózni

sok méla gyár merengõ néma kémény
figyelt reánk a reggel téglafényén
mikor kutyánkkal sások zöld bozontját
úttá ügettük s gallyak harci csonkját

a napfény oldalához ütögettük
a bogarat koszos kezünkbe szedtük
hogy szabadságra szöktessük vidáman
porok vonultak kócos karavánban

az út felõl hol kordék lõdörögtek
végtelen ívén egykedvû köröknek
a víz akár a kácsa könnyû pelyhe
szemünkbe röppent csillogott a kelyhe

leráncigáltuk csípõnkrõl a rongyot
belémerültünk kurjongó bolondok
sütöttek ránk smaragd salátakertek
a lágy homokban lim-lomok hevertek

lábnyomaink mint holdhegyek ragyogtak
tépésein a megsebzett homoknak
mint bátor hód kutyánk a mélybe húzott
nyomán a farka csengõ csíkot úszott

öreg szirénák munkát nyögtek akkor
s mi káromkodtunk tettetett haragból
hiszen fintorgó csepp suhancok voltunk
az égvilágon nem volt semmi dolgunk

anyánk a drága várt vajas kenyérrel
s mi telistele aggatott tenyérrel
mentünk elé megmosdott szép fiókák
bogáncsot vittünk s néha néha rózsát

Pestszentlőrinc, Kispest és Kőbánya határán két bányató létezett a még akkor be nem épített területeken, a Lőrinchez közelebb álló Nagy Gutman s a Kőbányához közelebb levő Kis Gutman. Ezek voltak Szerb genfi-tói." A Nagy Gutman forrás táplálta vize tiszta, partja homokos volt, de a Kis Gutmant sás és nád vette körül, vize már akkor inkább ipari mint természetes kék volt és a körülötte elhelyezkedő bulgárkertek odaszivárgó műtrágyái belencsézték a partmenti vízfelületeket, emellett „a lágy homokban limlomok hevertek" azaz eldobált szemét is volt a tó körül, de még lehetett benne úszni. A verset, Szerb egyetlen gyerekkorát felevelenítő versét, egészében idéztem itt, mert jól érzékelteti a költő gyerekkorát és a világot amiben élt, ugyanakkor megjeleníti jövőjét, predesztrináltsága helyét, azaz az ipari nagyvárosban élők „téglafényű," nem templomtornyok de gyárkémények alatt kordákként körbe-körbeforgó életét.

Kőbánya Újhegy nevű városrésze úgy 30 éve létezik a jelen formájában. Nincs múltja a városrésznek, legalábbis az interneten nem lehet fellelni azt. Annyi derült csak ki, hogy 1970 előtt szőlő és bánya volt a helyén, majd a 70-es években felhúzták ide a lakótelepet 30 000 ember részére. 1989 után a lakosságnak majdnem a fele elmenekült, és csak 16 000-ren maradtak a panelekben. Azóta sok minden épült ide, és elkészült két lakópark is. Megközelítőleg most vagy 20 000 ember élhet itt. A városrésznek nincs közössége, ez egy tipikus alvóváros, amin mindenféleképpen változtatni kell.

Püschl Gábor videómontázsa Újhegy legszebb részéről, a Mélytóról:

A Panoramio.com weblapon 176 további gyönyörű képeket lehet megtekinteni Újhegyről. A honlap különlegessége, hogy a képhez hozzárendel egy műholddal készített térképet is, ahol az is látszik, hogy hol készült a fotó. (A képek alatti "Következő" feliratra kattintva lehet továbblépni a többi képhez.)

Szerb György költő is írt verset a bányatóról, amit akkoriban Gutman tónak neveztek:

Patria mea parva

Ó gyöngykorom te kõbányai hajnal
ó kráterek gyanakvó visszahanggal
ó mély tavak gyerekkor genfi-tói
de szép volt rajtuk talpfákon hajózni

sok méla gyár merengõ néma kémény
figyelt reánk a reggel téglafényén
mikor kutyánkkal sások zöld bozontját
úttá ügettük s gallyak harci csonkját

a napfény oldalához ütögettük
a bogarat koszos kezünkbe szedtük
hogy szabadságra szöktessük vidáman
porok vonultak kócos karavánban

az út felõl hol kordék lõdörögtek
végtelen ívén egykedvû köröknek
a víz akár a kácsa könnyû pelyhe
szemünkbe röppent csillogott a kelyhe

leráncigáltuk csípõnkrõl a rongyot
belémerültünk kurjongó bolondok
sütöttek ránk smaragd salátakertek
a lágy homokban lim-lomok hevertek

lábnyomaink mint holdhegyek ragyogtak
tépésein a megsebzett homoknak
mint bátor hód kutyánk a mélybe húzott
nyomán a farka csengõ csíkot úszott

öreg szirénák munkát nyögtek akkor
s mi káromkodtunk tettetett haragból
hiszen fintorgó csepp suhancok voltunk
az égvilágon nem volt semmi dolgunk

anyánk a drága várt vajas kenyérrel
s mi telistele aggatott tenyérrel
mentünk elé megmosdott szép fiókák
bogáncsot vittünk s néha néha rózsát

Pestszentlőrinc, Kispest és Kőbánya határán két bányató létezett a még akkor be nem épített területeken, a Lőrinchez közelebb álló Nagy Gutman s a Kőbányához közelebb levő Kis Gutman. Ezek voltak Szerb genfi-tói." A Nagy Gutman forrás táplálta vize tiszta, partja homokos volt, de a Kis Gutmant sás és nád vette körül, vize már akkor inkább ipari mint természetes kék volt és a körülötte elhelyezkedő bulgárkertek odaszivárgó műtrágyái belencsézték a partmenti vízfelületeket, emellett „a lágy homokban limlomok hevertek" azaz eldobált szemét is volt a tó körül, de még lehetett benne úszni. A verset, Szerb egyetlen gyerekkorát felevelenítő versét, egészében idéztem itt, mert jól érzékelteti a költő gyerekkorát és a világot amiben élt, ugyanakkor megjeleníti jövőjét, predesztrináltsága helyét, azaz az ipari nagyvárosban élők „téglafényű," nem templomtornyok de gyárkémények alatt kordákként körbe-körbeforgó életét.

Ön hogy érzi magát városrészünkben?

{module Szavazás}