Az Ingatlanmagazin portálon jelent meg egy cikk Kőbánya ingatlanpiaci helyzetéről. Az írás kiemeli, hogy Kőbánya közel azonos távolságra fekszik a belvárostól, mint Zugló, ráadásul Budapest mértani középpontjában található, valamint a gondozott parkok méretét tekintve első helyen áll a fővárosban - ennek ellenére a kőbányai ingatlanok ára elmaradnak a szomszédos XIV. kerületben lévőéktől. Ennek lehet oka a számtalan (volt) gyár a kerület határainál, melyek meghatározták lakosságának összetételét is, aminek máig ható következményei vannak.

Kőbánya kerületrészeit külön-külön cikk teljes terjedelmében EZEN a linken olvasható el!

Az Atv.hu cikk szerint az első pláza 15 éve épült Budapesten, azóta már több, mint 200 bevásárlóközpontot húztak fel szerte az országban. A fővárosban 35 pláza van, őszre a fenti hárommal bővül majd a kör. Az egyik, a KÖKI Terminál Kőbánya határában épül. A 60 ezer négyzetméteres komplexum ősszel nyit ki majd, azt várják tőle, hogy „felhúzza” Kőbánya-Kispest vidékét.

A gombamód szaporodó plázák azonban tönkreteszik a kisebb üzleteket. A bevásárlóközpontok környékén lévő kis üzletek forgalma már eddig is folyamatosan csökkent a nagy plázák miatt, most azonban akár 50 százalékos is lehet a visszaesés.  

Az LMP pláza- és hipermarket-építési moratóriumot vezetne be szeptember 30-ig. A parlament még nem tárgyalt a most benyújtott törvényjavaslatról.

Forrás: Atv.hu

A Pénzcentrum.hu portál cikkében arról olvashatunk, hogy a tervek szerint idén ősszel nyitja meg kapuját - Kőbánya és Kispest határán - az OBI legkényelmesebb magyarországi áruháza a KÖKI Terminal projekt keretében. Az új, kétszintes áruház alapterülete meghaladja a 11.000 m2-t, és ezzel hasonló nagyságú, mint az Albertfalván, a Soroksári úton, illetve a Fogarasi úton található OBI áruházak. A közvetlen metró-, vasút, helyi és távolsági buszkapcsolat, valamint az új áruház alatt fekvő teremgarázs minden eddiginél kényelmesebb megközelítést tesz lehetővé, mind a tömegközlekedéssel, mind pedig a saját autóval érkezők számára - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu portált az áruházlánc.

Az új OBI áruház megtervezésénél és kialakításánál a környezetvédelem sok összetevős szempontjai elsődlegességet élveztek. Az áruház a fénycsapdaként szolgáló dongáknak és a kupolának köszönhetően folyamatosan részesül természetes fényben, ami nemcsak a világítási igényt csökkenti, hanem egyben barátságosabbá is teszi a környezetet. Az áruház műszaki üzemeltetése teljes mértékben számítógépes vezérléssel történik. A rendszer számos energiatakarékos megoldást tesz lehetővé, mivel a légcsere, a fűtés - hűtési rendszer, valamint a világítás optimalizálása is szoftverek révén történik. A rendszert alkotó üzemeltetési berendezések kiválasztásánál az energiahatékonyság és a környezeti káros hatások minimalizálása volt az elsődleges szempont. A fűtés esetében - a távhővel történő fűtés révén - nem keletkezik pontforrás szennyeződés, ami a környéken élők környezetének megóvását szolgálja. Elsődleges szempont volt a nyári melegben jelentkező hűtési igény csökkentése is. Ennek különösen a kertészet esetében van nagy jelentősége, hiszen - az ország legnagyobb ilyen jellegű kertészeteként - hatalmas üvegfelületekkel fedett részek klimatizálását kell megoldani. Ennek érdekében kerül napvédő hőstop üveg bevonat az üvegtető felületére, ami a nyári hőség idején is csökkenti a hőérzetet.

A tavaszi és a nyári időjárásnak egyre inkább velejárója a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék is, ezért nemcsak ennek elvezetésére, hanem hasznosítására is megoldás készült. Ha néhány perc alatt 10 mm-nyi csapadék képes lezúdulni, ez - a hatalmas felület következtében - az épület felületére számítva 600 m3 csapadék víz azonnali elvezetését igényli. Annak érdekében, hogy ez a mennyiség ne okozhasson a környéken özönvíz-szerű áradást, az áruház külső parkolója alatti területen három, ún. záporvíz tározó tartály került elhelyezésre. A tárolók révén az esővíz biztosítja a kertészet napi 15 m3-t meghaladó locsolási igényét, ezzel pedig nemcsak az üzemeltetés költségeit csökkenti, hanem mérsékli a környék vízhálózatának igénybevételét is. Forrás: Pénzcentrum.hu

Így épül a KÖKI

A XVII. kerületi polgármester és Agócs Zsolt képviselő megbeszélése nyomán megmenekülhet a Határ-erdő, viszont a szomszédba tervezett plázát kénytelenek lesznek elviselni a kertvárosiak. 

Úgy tűnik egyelőre nyugvópontra jutott a lapunk legutóbbi számában taglalt XVII. kerületi pláza, illetve a mellé tervezett, a Határ-erdőt veszélyeztető Külső Keleti Körút ügye. Hosszas időpont egyeztetést követően februárban végre közösen tudott erről a témáról tárgyalni Riz Levente rákosmentei polgármester és Agócs Zsolt, a gazdasági bizottság elnöke, kőbánya-kertvárosi önkormányzati képviselő. 

Újfent szerettük volna megismerni a szomszéd kerület álláspontját az elképzelt óriás bevásárlóközpontról (is), de a hivatal kommunikációs vezetője újra elhárította a válaszadást, és közölte, minden érdemi információval Agócs Zsolt szolgál majd. Az ő véleményét eme eligazítás nélkül is megkérdeztük volna. 

- Tanulságos és kompromisszumos megbeszélés volt – jegyezte meg elöljáróban a képviselő. – A plázával kapcsolatban elfogadtam a polgármester úr álláspontját. Mint mondta, ez a beruházás különösen fontos a XVII. kerület számára, ezért mindenképpen szeretnék, hogy megvalósuljon. Mivel Rákosmente területén, Kőbánya határában épülne meg, és az építkezés Kőbányát közvetlenül nem érinti, így hivatalosan képviselőként én nem tehetek semmit. Az más lapra tartozik, hogy kertvárosi lakosként, civil emberként, ellenzem, mert az építkezést, illetve a Kőbányát érintő járulékos beruházások, megnövekedő gépkocsiforgalom növekvő terhet jelent az ott élőknek, a környék kisvállakozásai pedig nehezebb helyzetbe kerülnek. 

Csak emlékeztetőül: a pláza csak akkor épülhet meg, ha a kerületi szabályozási terv összhangban áll a fővárosi szabályozási kerettervvel, és ha a fővárosi közgyűlés utóbbit nem módosítja, akkor a center nem valósulhat meg. 

Ez volt tehát a kompromisszumos rész. A tanulságos pedig a KKK nyomvonala és a hozzá csatlakozó csomópontok ügye. Ahogy Agócs Zsolt elmondta, Riz Levente és kollégái figyelmét elkerülte a körútnak a Határ-erdőn keresztülvezető nyomvonala, holott ezt számos módon és formában ellenezte mindkét önkormányzat, mégis minden hivatalos fejlesztési tervdokumentumban változatlan formában és nyomvonalon szerepel. Amit kifogásoltam, mondta, ezen nem kívánatos autópálya a kétszeresére, kétszer-kétsávosra bővítése és a csatlakozó csomópontok Kőbányán történő megvalósítása is része a beruházási tervnek, a beruházás érdekében. Szerencsére a polgármester is erdő-párti: ő sem szeretné, ha az autóút kettévágná a két kerületrészt elválasztó erdősávot, ezért a fővárosnál kezdeményezni fogja a nyomvonal áthelyezését. A képviselő megjegyezte, a Jászberényi út mentén vannak olyan a lakóövezettől távol eső régi, használaton kívüli iparterületek, amerre vezethetne a körút. Mindamellett a legfrissebb forgalomszámlálási adatok lényeges forgalomcsökkenést jeleznek, ami nem teszi szükségessé a közutak ilyen mértékű fejlesztését, bővítését a körzetben. Mint mondta, örül, hogy megnyugtatóan tudták tisztázni a félreértéseket. 

Raffai Ferenc
 Kőbányai Hírek

A Dreher Sörgyárak Zrt. „A Jövő Fiatal Vállalkozója" pályázattal idén immár ötödik alkalommal nyújt lehetőséget a vállalkozó kedvű 18-32 éves fiataloknak, hogy egy-egy jó üzleti ötletüket, álmukat megvalósítsák. Az első három legígéretesebb üzleti terv ambiciózus gazdája összesen 6 millió forint kezdőtőkéből gazdálkodhat, és még fél éves szakmai tanácsadásban is részesül. A versenyre már lehet pályázni a www.merjvallalkozni.hu oldalon keresztül.

"A Jövő Fiatal Vállalkozója" pályázat fő célja az anyagi, illetve a szakmai támogatás biztosítása mellett, hogy fejlessze a felsőoktatásban résztvevő hallgatók üzleti érzékét, bővítse a sikeres vállalkozások megalakításához és működtetéséhez nélkülözhetetlen ismereteket és készségeket amelyeket nem lehet tankönyvekből megtanulni. A versenyen a legjobb üzleti tervvel pályázó ötlete megvalósításához 3 millió Ft, míg a második 2 millió Ft és harmadik helyezett 1 millió Ft kezdő tőkét szerez, melyhez még 6 hónapig ingyenes jogi, adóügyi és könyvviteli konzultációs lehetőséget is jár.

„A Dreher Sörgyárak Zrt. társadalmi szerepvállalásában kiemelt figyelmet fordít a tehetséges, jövőjüket átgondoltan, kitartóan építő fiatalok, diákok segítése, akik vállalkozói ötleteikkel a magyar gazdaságot kívánják erősíteni, fejleszteni. A Jövő Fiatal Vállalkozója pályázat kiírásával évről-évre lehetőséget kívánunk biztosítani a kreatív, innovatív gondolkodású fiataloknak az önmegvalósításra. A gazdasági válságban még nagyobb az értéke ennek a pályázati lehetőségnek, hiszen a fiataloknak nem sok hasonló lehetőségük van a saját vállalkozás beindításához szükséges kezdő tőke megszerzésére. Ahogy eddig, a főbb elbírálási szempontok most is az egyediség, a megvalósíthatóság és természetesen a pályázó rátermettsége.” – mondta Kovács Sándor Lóránt, a felelős vállalati magatartás mellett elkötelezett Dreher Sörgyárak Zrt vállalatfejlesztési igazgatója.

Aki indulni szeretne a versenyen, annak ki kell töltenie a folyamatosan frissülő www.merjvallalkozni.hu honlapon a 'Regisztráció' menüpont alatt található jelentkezési lapot, február 28-ig lehet jelentkezni. A Facebook-on is lehet tájékozódni, a Merj vállalkozni rajongói oldalon.

Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál megálmodója és a 2009. Év Üzletembere, egyben a Jövő Fiatal Vállalkozója program egyik zsűritagja így fogalmazott:”Nagyon jó, hogy idén is folytatódik ez a pályázati lehetőség. Úgy vélem, kevés jobb esély adódhat egy induló vállalkozás számára, mint szerencsét próbálni ezen a pályázaton. A versenyzők terveikről még a kezdeti stádiumban kaphatnak visszajelzést elismert szakemberektől, sikeres vállalkozóktól, és a legjobbnak bizonyuló ötletek rögtön kezdőtőkéhez is juthatnak.”

A jelentkezők többfordulós elbírálási folyamaton vesznek részt. A pályázóknak első lépésként vállalkozási ötletüket és marketing tervüket kell összeállítaniuk. Ezt követően az eszköz-, működési- és humán erőforrás tervet, majd végül egy pénzügyi tervet kell leadniuk a megadott határidőkig. Végül a legjobb 10 üzleti tervet készítő fiatal kerül be a döntőbe, ahol egy angol nyelvű prezentáció során kell meggyőzniük a szakmai zsűrit.

A 2011-es verseny szakmai zsűrijének tagjai:

Dr. Könczöl Erzsébet, a Corvinus Egyetem adjunktusa, a zsűri elnöke
Dr. Szirmai Péter, az Életpálya Alapítvány kuratóriumának elnöke
Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezetője
Salgó István, az ING Bank N.V. Magyarország vezérigazgatója
Kiss Péter, „A jövő fiatal vállalkozója 2006.” pályázat nyertese
Kovács Sándor Lóránt, a Dreher Sörgyárak Zrt. Vállalatfejlesztési igazgatója

Siker-történetek

„Hiszem, hogy egy vállalkozás olyan eszköz az emberek kezében, amivel saját maguk tudják irányítani az életüket. Minden olyan segítségre szükség van, ami megtanítja az embereket önállóan gondolkodni, tervezni, és létrehozni ilyen eszközöket.” – mondta az egyik résztvevő korábban.

A Jövő Fiatal Vállalkozója kezdeményezés pontosan erről szól. A legfelkészültebbek pedig elnyerik a jelentős pénzdíjjal járó dobogós helyezést. A pénzügyi és szakmai segítségnek köszönhetően Bagó Ákos, az UO írásfejlesztő toll ötletgazdája 2007-ben elért első helyezésével éveket nyert a terméke piacra kerülésében. Jelenleg testvér-termékek kifejlesztésével, illetve külföldi értékesítéssel foglalkozik.

A 2009-es verseny győztese, Vincze Viktor (Xtalin Kft.) üzlettársával, Lágler Gergellyel gőzerővel vágott bele a cégalapításba majd a beszállítókkal történő tárgyalások sorozatába. Viktorék ma már mosolyogva emlékeznek vissza arra az időszakra, amikor még hiányosnak érzett szakmai tudásuk miatt nem mertek belevágni a pályázat elkészítésébe. Később viszont már kellően biztosak voltak magukban, és engedve barátaik unszolásának, belevágtak. Ma már külföldi, nagy cégek is együttműködnek velük.

A Jövő Fiatal Vállalkozója pályázat megvalósításában a Dreher Sörgyárak Zrt. szakmai partnerei az Életpálya Alapítvány és az EcoSim Üzleti Szimulációk Kft.

A Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara vállalati felelősségvállalás munkacsoportjának „Láncreakció” nevű rendezvénysorozata február elsején újabb állomásához érkezett. A soron következő találkozónak, amelynek díszvendége Greg Dorey brit nagykövet volt, a Dreher Sörgyárak Zrt. adott otthont. A résztvevők megismerhették a vállalat Zöld Béka díjjal elismert fenntarthatósági jelentését, a felelősségvállaláshoz kapcsolódó programjait, és egy exkluzív sörtúrán is részt vettek.

A Brit Kereskedelmi Kamara Láncreakció projektjét a kamara nagyvállalati tagjainak CSR szakemberei hozták létre azért, hogy szervezett formában osszák meg egymással a társadalmi felelősségvállalás területén az egyes tagoknál felgyülemlett tudást. Ez nem csak a tagok számára teremt értéket, de a magyar gazdaság versenyképességét is javítja, hiszen a felelős vállalatok hatékonyabban, fenntarthatóban, kockázatmentesen működnek, és ez jótékonyan hat a gazdaság egészére.

Greg Dorey brit nagykövet, és Mikola Gergely Brit Kereskedelmi Kamara elnök köszöntötte a jelenlévőket. „Azt szeretnénk, ha a ChainReaction sorozat katalizátorként működne és szikraként ösztönözne mindenkit a vezető nagyvállalatok társadalmi felelősségvállaláshoz fűződő szemléletének további tanulmányozására, az eddigi teljesítmények értékelésére, valamint a kialakult legjobb megoldások népszerűsítésére” – nyilatkozta Greg Dorey.

Ezután a Dreher Sörgyárak nevében Andrei Haret vezérigazgató üdvözölte a rendezvény résztvevőit. A vállalatvezető azt a 10 pontot ismertette részletesen, amelyek köré a gyár fenntarthatósági tevékenysége épül összhangban az anyavállalat, a SABMiller célkitűzéseivel. „A fenntartható fejlődés üzleti stratégiánk integráns része, a fenntarthatóság terén elérendő céljainkat a gazdasági céljainkhoz hasonlóan tervezzük, monitorozzuk, és értékeljük” – fogalmazott Andrei Haret.

Ezt követően Kovács Sándor Lóránt vállalatfejlesztési igazgató a rangos Zöld Béka díjjal elismert fenntarthatósági jelentést mutatta be a jelenlévőknek, fókuszálva az olyan lényeges részletekre, mint: miért is van szükség a jelentésre, és mit kell tartalmaznia egy ilyen kiadványnak: „Büszkék vagyunk, hogy a Dreher Sörgyárak a magyar sörpiaci szereplők közül elsőként jelentkezett fenntarthatósági jelentéssel, amelyet két céllal készítettünk: egyrészt, hogy számba vegyük mit tettünk, hol tartunk, milyen eredményeink vannak, és másrészt partnereinknek, érintettjeinknek is szerettünk volna egy átlátható beszámolót készíteni. Eddig csak pozitív visszajelzéseket kaptunk, és ennek nagyon örülünk.” – mondta Kovács Sándor Lóránt.

A Dreher Sörgyárak számára kiemelten fontos a Felelős Alkoholfogyasztás, az ehhez kapcsolódó programról Fertetics Mandy fenntartható fejlődés vezető beszélt. „A felelős alkoholfogyasztás terén az önszabályozásra építünk, 2008-ban megerősítettük felelős kommunikációs irányelveinket. Magyarországon elsőként sikeresen indítottunk társadalmi párbeszédet FAP programunk által, amelynek kulcs-üzenete, a „Te is lásd tisztán tetteidet” több mint 340 millió alkalommal érte el a felnőtt lakosságot.”– összegzett a fenntartható fejlődés vezető.

A Dreher Sörgyáraknál szervezett rendezvény célja nem csak a vállalat eredményeinek bemutatása, de azok értékelése és megvitatása is cél volt. Az előadások végén Dr. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület ügyvezetője méltatta a Dreher Sörgyárak Zrt. fenntarthatósági jelentését, és hangsúlyozta: egy jelentés attól hiteles, hogy a tartalmát kézzelfogható eredmények támasztják alá. Kiemelt pozitív, követendő példaként említette, hogy az önszabályozás keretében például ő maga is meghívott előadó szokott lenni azokon a sörgyári képzéseken, amelyeket tartanak a dolgozóknak, partner-ügynökségeknek a felelős marketing kommunikációról. Például ettől tud a söripari önszabályozás nemzetközi szinten is példaértékűvé válni.

Az előadók: Greg Dorey, Mikola Gergely, Andrei Haret, Kovács Sándor Lóránt

Szerkesztőségünk információi szerint a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.-nél az elmúlt hónapokban jelentős mértékű személycserék történtek: a cég munkatársainak 10%-a távozott. Változás történt a cég élén a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettes cseréjével. Távozott továbbá a műszaki igazgató, a pénzügyi osztályvezető és a munkaügyi vezető, de még a gondnok is. Már nem dolgozik a zrt.-nél az a speciális helyzetű munkavállaló sem, aki korábban éveken át a Vagyonkezelő igazgatósági tagja volt. A változások ráadásul nem fejeződtek be, további személyek távozása várható. A Vagyonkezelő vezetése ezen túlmenően számos külső partnerrel fennálló szerződést vizsgált felül és mondott fel, többek között például megkezdték a cég jogi képviseletét ellátó ügyvédi irodával fennálló kontraktus megszüntetését is. Az önkormányzat képviselőtestülete és a pénzügyi bizottsága döntésének megfelelően a Kőbányai Vagyonkezelő felügyelő bizottsága meghozta azokat a lépéseket, amelyek a múltra vonatkozó adatgyűjtésre vonatkoznak. 

A Vagyonkezelőnél zajló változásokról megkérdeztük Tóth Balázs és Tokody Marcell Gergely önkormányzati képviselőket, a Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottsági tagjait.

Tóth Balázs portálunknak elmondta, hogy meglátása szerint az önkormányzati tulajdonban lévő cég működésének átalakításával meg lehet valósítani a képviselőtestület által célul tűzött költségcsökkentést. A költségek csökkentése, valamint a vagyonkezelő új, hatékony és átlátható működési rendjének bevezetése, mint ahogy a régi ügyek átvizsgálása azonban sok munkát igényel. Az eredmények megvalósításáért ezért egy megerősített felügyelő bizottság tevékenykedik, aminek első konkrét eredménye, hogy a felügyelőbizottság további vizsgálatok céljából az önkormányzat pénzügyi bizottsága elé utalta a Bihari út 8/C. szám alatti beruházás ügyét. A képviselő arra kér mindenkit, hogy tevékenységét majd az eredmények, azaz az elért költségcsökkentés és a hatékonyság növekedése alapján ítélje meg. Tóth Balázs rövid határidőt szabott magának a Vagyonkezelő eredményes gazdálkodásának beindítása terén, hiszen elhatározta, hogy ha tevékenysége egy év után nem lesz sikeres, akkor levonja a szükséges konzekvenciát. Azonban meg van győződve arról, hogy a felügyelőbizottság működése eléri a kitűzött célokat. 

Tóth Balázs

Tokody Marcell Gergely megkeresésünkre adott válaszában kifejtette, hogy rendkívül fontosnak tartja az elszámoltatást a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.-nél is, csakúgy mint minden más tekintetben. A felügyelő bizottság előtt álló kiemelt feladat, hogy valamennyi olyan esetet feltárjon és megvizsgáljon, ahol a korábbi vagyonvesztés okozóival szemben a felelősség megállapítható. Elhibázottnak tartja azt a gondolatot, mely szerint előre kell nézni és nem kell a múlt történéseivel foglalkozni. Való igaz, hogy előre kell nézni, és építkezni kell, de építkezni szerinte csak szilárd fundamentumra lehet. A tiszta viszonyok megteremtését elsőrendű feladatának tartja.

Tokody Marcell Gergely

Reméljük, hogy a felügyelő bizottság és a Vagyonkezelő Zrt. sikerrel jár, és végre megvalósul a költségek csökkentése mellett a bevételek növelése, így egy hatékonyan működő zrt. kialakítása.